Oldal 117 [117]
OCR
II. TEMPLOM TEMPLOMNAK ÁRNYÉKA " 115 a sibe etnikus nacionalizmus kezdeti lépéseinek, amelyek egészen a Taiping templom , felfedezéséig" vezetnek vissza — sőt, egy kicsit azon túlra is. 1.1. A templom , felfedezése" és a sibe tudáselit kapcsolatrendszerének kiépítése A felejtés — Gyáni Gábor megfogalmazásával élve — nem pusztán az emlékezés hiánya, hanem a hagyomány folyamának megszakadása is egyben [(Gyáni 2007: 103]. Vagy ahogy Yosef Hayim Yerushalmi mondja: Amikor azt mondjuk, hogy egy nép emlékezik, valójában azt állítjuk, hogy a jelenleg élő generációnak eredményesen átadtak egy múltat, amely azt jelentésteli múltként elfogadta. Megfordítva az mondható, hogy egy nép akkor , felejt", ha a múlt birtokában lévő generáció nem adja azt tovább a következő generációnak, vagy ez utóbbi azt elutasítja, és nem örökíti át, amivel ugyanazt mondjuk. A továbbadás megszakadása bekövetkezhet minden átmenet nélkül vagy fokozatos megkopás következményeként. De az elv változatlan. Egy nép nem tudja , elfelejteni" azt, amit eleve soha nem is adtak tovább neki. (Yerushalmi 1996: 109 [ford. Varga Katalin]) A fenti sorok felejtés és emlékezés egymásba fűződő folyamára terelik ismét csak a figyelmet: mire emlékeztek és mire akartak emlékeztetni a sibe tudáselit azon tagjai, akiknek keze nyomán a Taiping templom történetének és azon túl a sibék múltképének (rekonstruálása megkezdődött? E kérdésre a választ azok a visszaemlékezések adják meg, amelyek mintegy ablakot nyitnak a sibe etnikus nacionalizmus kibontakozásának korszakára. E visszaemlékezések feljegyzésére a Nagy Proletár Kulturális Forradalmat követő években került sor először, majd az azt követő évtizedekben mind többet vetettek papírra belőlük." Legfőbb jellemzőjük, mint minden, a történeti múltra vonatkoztatható, de a múltat a jelen távlatából felelevenítő narratívának, hogy , szétválaszthatatlanul egybefonódik bennük a múlt ténybeli valósága és az utótörténet mába torkolló folyamatának mentális hatása"."? Mégis, csak ezeken a visszaemlékezéseken keresztül alkotható kép azokról a kérdésekről, amelyek az 1950-es években megformálódó sibe tudáselitet a leginkább foglalkoztatták, és amelyek alapján etnikus nacionalista törekvéseiket kibontakoztatták. 52 A visszaemlékezések egy része több kiadást is megélt; a későbbiekben azok közlésekor, ahol azt szükségesnek vélem, az egyes kiadások között fellehető tartalmi különbségeket is jelzem. A múlt konstruálásának folyamatát jelölő , framework story" kifejezés is arra utal, hogy az emlékezés nem egyszerűen a múlt valóságának újraalkotása felelevenítés révén, hanem egyben az emlékezés jelenének objektív és szubjektív állapotaitól függő mentális aktus is (Gyäni 2007: 140-141). 83
