Page 107 [107]
I. NEMZETEN INNEN, NEMZETSÉGEN TÚL ® 105
hivatalos gyakorlatával — a sibe nevek visszavételének fontosságát hangsúlyoz¬
ta. Ehhez tudni kell, hogy a mandzsúriai sibék között a kínai nevek felvétele
az 1900-as évek elejétől mind elterjedtebb gyakorlattá vált; ez a folyamat az
áttelepített sibék körében — köszönhetően a mandzsussibe nyelv megőrzésének
— jóval később ment végbe. A Nagy Proletár Kulturális Forradalmat követően
azonban, az etnikus nacionalista törekvések kiteljesedésével párhuzamosan
mind többen vették vissza eredeti sibe nevüket.
Ezek a példák mind azt mutatják, hogy milyen fogódzókba kapaszkodva
épüllhetjnek fel egymás mellett és egymásból a hivatalosan előírt identitástól
eltérő ,valóságok", amelyek a csoportok társadalmi hovatartozás-tudatának
legfőbb meghatározói. Az e folyamat során konstruálódó, a társadalmi iden¬
titást alakító múltképet pedig véleményem szerint leginkább a szubjektív,
jórészt a szóbeliségre támaszkodó emlékezet alakítja az egyik oldalon, és az
objektív feltárhatóságot gátló felejtés formálja a másikon. A következő példa
ezt illusztrálja világosan:
[Hu Linchang:] Azelőtt ennek Íti. a nemzetség egyik 6sének] volt még egy
fia, már csak ilyen a helyzet. Az [a fiú] képzett ember volt. Művelt. Na
mármost, jártas volt a harcokban. Harcászatot tanult. Harcművészetet.
Az energia művészetét. [...] Rettenetes volt a művészete. [...] Továbbá az
is igaz, hogy miután kitanulta a harcművészetet, nem hallgatott mások
szavára. Ha kiment la házbólj, nem volt ember, aki képes lett volna, aki
meg tudta volna verni. [...] Akkortájt, a nemzetségünk törvényei hasonl[í¬
tottak az állam törvényeihez."
[Hu Wenxiao - lassan, hosszan, teátrálisan suttogva a szavakat:/] Nagyon
szigorú volt a mi Hu nemzetségünké.
[Hu Linchang:] A mi nemzetségtink olyan volt, hogy az [...] év utolsó
napján, máris az év harmincadik napján, azon a napon, nemzetségtink
egésze összegyűlt, és ott volt továbbá a legnagyobb, legidősebb tag, aki [...]
büntetést osztott ki." Így hát ez az ember is félt, hogy a családban meg¬
büntetik (verekedős természete miattJ. Nem mert visszajönni. Elfutott.
[..] Hová futott, nem tudni. Merthogy bárhová is ment, arról senki sem
tud. Merthogy az ő ereje például lolyan nagy volt, hogy] [...] a Yili folyón
akkor nem volt sem híd, sem csónak.
[Hu Wenxiao - közbeszöl:] Fogott egy keztörlö väsznat...
[Hu Linchang - visszaveszi a szöt:] Keztörlöt, amolyan kezet törlö anyagot,
és miután elővette azt, a Yili folyó vizébe hajította.
(Hu Wenxiao - döbbenetet színlelve:] Felment, felment rá!
69 Az ún. családi törvényekről, amelyeket Hu Linchang a fenti párbeszéd során említett,
munkám III. fejezetének 1.2. sz. alfejezetében bővebben szólni fogok.
A sibék körében a S. M. Shirokogoroff által is leírt (1924: 51) nemzetségi gyűlésekre az óév
utolsó napján került sor, amikor is — többek között - kirótták a helytelen magaviseletért
járó büntetéseket.