Page 277 [277]
Meyerson szerint a kultúra nemcsak szociális, hanem normatív ragasztó is, amely
képes egyben tartani a szervezet tagjainak potenciálisan különböző csoportjait.
A szervezet kultúrája visszatükrözi az alapító karizmatikus vezető egyéni érték¬
rendszerét, miután intézményesítette azt."
A szervezeti kultúra magában hordozza a kultúra általánosságban megfogalma¬
zott jegyeit, attól nem elválasztható, , olyan értékek, hiedelmek, feltevések, maga¬
tartásformák, módszerek, normák és szokások megszilárdult — és a tagok által
osztott — rendszere, amelyet a szervezetalkotók tanulási folyamattal sajátítanak el,
alkalmazásában egyetértenek, és azonos módon értelmezik azt"? Nemzeti kultúra
esetében az érték- és normarendszer az egész társadalomra érvényes, míg vállalati
kultúra esetében ugyanezt az adott szervezetre értjük, ezért a kultúrára vonatkozó
jellegzetességek a szervezeti kultúrára is vonatkoztathatók. A továbbiakban olyan
(nemzeti vagy szervezeti) kultúramegközelítéseket összegzünk, ahol közvetlen vagy
közvetett utalást találunk a tanulásra mint kultúrát alakító tényezőre. A tanulás ki¬
fejezés valószínűleg azért nem vagy ritkán fordul elő a különféle meghatározások¬
ban, mert a szervezeti tudás elsajátítása nem formális oktatási folyamat eredménye.
Amint az alábbi megközelítésekből kiderül, az ismétlődő elemek közös nevezője
a szervezeti tanulás, amely alátámasztja a megállapítást, mely szerint , a kultúra a
szervezet közös tanulási folyamatának eredménye"?
Schein szerint minden szervezet kialakít egy csak rá jellemző viselkedést, ami
meggyőződése szerint a legjobb választ jelenti a környezet kihívásaira és a belső
integráció problémáira. Ez olyan magatartások, normák, értékek rendszerét je¬
lenti, amelyek a múltban eredményesek voltak. A tapasztalt sikerek megerősítik
a cselekvések mögött lévő értékeket és hiedelmeket." A tapasztalatok kollektív
emlékezete válik szervezeti tudássá, a közös átélés és azok közös felidézése maga
a szervezeti tanulás.
Bakacsi szerint , a szervezeti kultúra nem más, mint a szervezet tagjai által el¬
fogadott, közösen értelmezett előfeltevések, értékek, meggyőződések, hiedelmek
rendszere"! Ezeket az előfeltevéseket axiómaként tekintik a szervezet tagjai, lénye¬
gében tudat alatt működnek, amelyek meghatározzák a tagok számára a szervezet
önértelmezését és környezetfelfogását. Ez a megközelítés a szervezeti tanulás látens,
nem látható és nehezen kifejezhető, tacit jellegére utal.
Hofstede a kultúrát a gondolkodás és cselekvés közösségi programozottságának
7 MEYERSON—MARTIN 1987, 625. 0.
8 JARJABKA 2011, 178-194. 0.; idezi BLAHÖ-CZAKÖ-POÖR 2021.
° MALOVICS—FARKAS 2012, 256. 0.
10 SCHEIN 2017, 9. 0.
1 BAKACSI 2006, 223. 0.