Page 278 [278]
nevezi: egyfajta , mentális szoftver? ,a környezet változásaira adott emberi vála¬
szokat befolyásoló közös jellemzők összessége"? Ebben a megfogalmazásban sem
szerepel a tanulás kifejezés, de a ,programozás" nem más, mint a külső hatásokra
adott válaszok begyakorlása, vagyis tanulás. Trompenaars szerint
„a kultúra az a módszer, ahogyan az emberek egy csoportja megoldja a problémáit
és eldönti dilemmáit — majd ezek a problémák, amelyeket rendszeresen megoldanak,
eltűnnek a tudatukból, és alapvető feltételezéssé változnak, nyilvánvaló premisszává
válnak. Ezek az alapvető feltételezések azután definiálnak fogalmakat, amelyeket a
csoport tagjai ugyanúgy értelmeznek""
Az a folyamat, amely eldönti a problémamegoldások módozatát, nem más, mint
szervezeti tanulási folyamat.
A nagyszámú kultúraértelmezés a fogalom komplexitásának köszönhető. Több
próbálkozás volt már a különböző modellek csoportosítására, amelyek közül a szak¬
irodalomban máig elismert Meyerson és Martin összegzése. Szerintük a különböző
kultúramegközelítések három nagy csoportba oszthatók a társadalomtudományi
kutatások perspektívái alapján: integrációs, differenciációs és fragmentációs." A há¬
rom megközelítés szerint a kultúra jellemzőit az 1. táblázat" foglalja össze:
1. táblázat. A szervezeti kultúra fő megközelítései
2 Integrációs Differenciációs Fragmentációs
Jellemzők A EE RAA
megközelítés megközelítés megközelítés
, Konszenzus A nézetek
. Az egész szervezetre Br Hack .
A konszenzus jellege D qe a szubkultúrák sokfélesége (nincs
kiterjedő konszenzus tues
szintjén konszenzus)
Komplexitäs, nem
A ilvänuläsol srtelmü
IN megnylvanulasok | Konzisztencia Inkonzisztencia esyerte me
jellege konzisztens vagy
inkonzisztens
A kétségesség jellege | Kizarja A szubkultúrákon A kétségességre
kívülre helyezi összpontosít
. re ur Elsösorban a Elsösorban a Elsösorban az
Ki alakitja a kultürät? Mn Pw 4
vezetök/alapitök csoportok egyenek
5 B. NAGY 2008, 39. o.
15 MARTIN 1992, 13. O.