OCR
megfigyelhetjük a hangosan gondolkodás, a támogatott felidézés vagy a narratív mödszerek segitsegevel.” A reflexió vonatkozhat értékek, motivációk tisztázására; egymás fogalmi struktúráinak megismerésére, szakmai kérdések alternatív megközelítésének bemutatására is. Ezáltal a reflexió és annak különböző módszerei, eljárásai segítséget nyújthatnak abban is, hogy megismerje egymást a mentor és a mentorált, s ezt főképp úgy éri el, hogy kontextust , épít; így támogatva a másik megértését. Ha ez a reflexió kölcsönösen működik, kölcsönösségen alapul — azaz megmutatja magát benne mind a mentor, mind a mentorált —, akkor a helyzet is komfortosabbá válik, s hozzájárul a sokat emlegetett bizalmi légkör megteremtéséhez. Hozadéka tehát komplex: a mentor és a mentorált közös munkájának kiindulását segíti, hiszen megmutatja, milyen fogalmakkal, milyen konstruktumokban gondolkodik a mentorált, honnan ,indulnak" közös gyakorlati útjukra, de a mentor megmutathatja azt is, hogy az ő , fejében mi van; azaz ő milyen konstruktumokban gondolkodik, hol vannak egyezések vagy hangsúlykülönbségek a mentorált fogalmaihoz képest. (Mindezt nem normatív módon, csak a jelenség szintjén megismertetve.) A mentor látni igyekszik, de ugyanakkor láttat is: figyeli, hogy vajon a konstruktív tanulás honnan indul, és megfoghatóvá teszi saját fogalmi rendszerét, nézeteit is a mentorált számára. A reflexiókra tehát általában mint a szakmai helyzetek, vagy tapasztalok újragondolásának módszereire tekintünk, miközben ezek a módszerek akár félreértéseket is tisztázhatnak mentor és mentorált között, illetve támogathatják egymásra hangolódásukat, kommunikációjukat is, különösen ha mind a mentori, mind a mentorálti olvasatát látni engedjük közben. Így a módszerek alkalmazásával korrigálódhatnak vagy árnyalódhatnak olyan helyzetek, amelyek lehet, hogy a kiinduláskor az eltérő szerepértelmezések vagy a személyiségbeli jellemzők kapcsán konfliktusosabb vagy kevésbé komfortosabb mentor-mentorálti párosok összeállítását jelentették. Természetesen nem lehet a módszerektől várni minden megoldást, de nagyon sok esetben előremozdító, ha teret adunk a módszerek alkalmazásából fakadó tanulságoknak, hozadékoknak, és kölcsönösségen alapulva a mentor saját maga is megmutatja saját fogalomértelmezeseit, dilemmáit, és egyfajta ,szakmai énfeltarassal” él. A mentorok és a mentoráltak közötti hatékony mentori kapcsolat belső mechanizmusa időnként nehezen és nem egyértelműen artikulálható, az biztos azonban, hogy fontos kulcstémái a pozitív kapcsolat, a növekedés és a lehetőségek biztosítása, a biztonság nyújtása és a céltudatosság, amelyhez mindig egy lépéssel közelebb kerülhetünk a kölcsönösen működtetett reflektív tevékenységekkel és szemlélettel. 33 SZIVÄK 2010.