Page 205 [205]
és kreditértékben a teljes vizsgált mintán belül mindössze egyharmados arányban
jelent meg az elmélet. Egyes egyetemek képzésében (például Budapesti Műszaki
Egyetem) a tréning, illetve a laborgyakorlat (Óbudai Egyetem) is helyet kap. A prog¬
ramok egyes tanegységeit lényegesen eltérő kreditértékek mellett teljesíthették a
hallgatók (lásd a 4. ábrát).
A mentorképzés tevékenységformáinak óraszámban és kreditértékben kifejezett
aranya
0,00
7,50
29,99
58,32
un Elmélet u Gyakorlat Tréning = Szupervizio = Beszamolo/Alairas s Laborgyakorlat
4. dbra. A mentorképzés tevékenységformainak óraszámban és kreditertekben kifejezett aränya
(a külső kör az óraszámok, a belső kör kreditértékek arányait mutatja)
Érdemes megemlíteni a Dunaújvárosi Egyetem sajátos gyakorlatát, amelyben a kur¬
zusok egy részét elméleti, más részét gyakorlati tevékenységgel teljesítik a hallgatók.
Itt ezek a gyakorlatok sokféle tevékenységet jelenthetnek, így A mentortanár-képzés
pedagógiai alapjai, mentori feladatok című kurzus esetében intézménylátogatási
tapasztalatok elemzését, oktatáspolitikai és pedagógiai dokumentumok elemzését,
projektfejlesztési gyakorlatot, esettanulmányok elemzését, tutori gyakorlatot és a
pedagógusok adminisztrációs és dokumentálási feladatainak áttekintését.
A képzési programok gyakorlatorientáltságával kapcsolatban elmondható, hogy a
képzők sokat tesznek azért, hogy a mentorok minél inkább gyakorlatias, gyakorlatra
épülő képzést kapjanak, sőt ha lehetséges, ne csak a gyakorlatból, hanem gyakorlat
közben is tanuljanak (az ELTE-n például lehetőség van arra, hogy a mentorhallgatók
konzultáljanak egyéni összefüggő gyakorlaton részt vevő tanárjelöltekkel és talál¬
kozhassanak a tanárképzés folyamatában részt vevő hallgatókkal).
A tantárgyak keretében gyakori munkaforma a kollaboratív tevékenység, a kis¬
előadás, referátum, prezentáció készítése és bemutatása, a vita/érvelés, a szöveg- és
dokumentumelemzés (egyéni és csoportos), az óralátogatás, -megfigyelés, -elemzés