Page 204 [204]
az a tizenhat képzőhely," amelyeknek mentorképzési modulját, annak képzési
hálóit és tantárgyleírásait elemeztem." Az elemzés során a képzési tartalmakról
és módszerekről, a képzés megszervezésének módjáról, óraszámairól gyűjtöttem
adatokat.
Az elemzés alapján a mentorképzésre (a szakleírások és a képzési programok
elemzése szerint) jellemző volt 1. a standardizálódás (a képzés szakvizsgássá
válása, kreditértéke, a belépési feltételek stb. tekintetében), ami a képzési prog¬
ramokban hangsúlyeltolódásokkal jelent meg, azaz az egyes intézményekben a
nagyrészt közös képzési tartalmakhoz (a pedagóguskompetenciák fejlődésének
támogatása, a mentorálás elmélete/gyakorlata, a mentori munka módszertana és
az értékelés/visszajelzés) lényegesen eltérő kreditértékek tartoznak; 2. a tanuló- és
tanulásközpontú tanulásértelmezés; valamint 3. a képzési kimeneti követelmé¬
nyek megfogalmazása.
A képzési programok között két eltérő irányt: a vezetési, humánerőforrás-gazdál¬
kodási és a mentorálás-központú modellt lehetett markánsan megkülönböztetni.
A programokat alapvetően a mentorált szakmai fejlődését támogató/gyakornoki¬
kompetenciaalapú modellnek megfelelően építették fel, amely kiegészült a reflektív
és a humanisztikus/érzelmi fejlődést támogató modell bizonyos elemeivel.
A képzési programok legfontosabb közös elemei a pedagóguskompetenciák fejlő¬
désének támogatása, a mentorálás elmélete/gyakorlata, a mentori munka módszer¬
tana és az értékelés/visszajelzés, továbbá a reflektivitás/önreflexió támogatását célzó
tartalmak voltak. Ezek közül az első két témakör adta a mentorképzési programok
tartalmainak mintegy felét a tanegységek, az óraszám és a kreditek tekintetében,
az egyes intézmények képzései között azonban nagy eltérés mutatkozott: van, ahol
ez az arány 8596-nál is magasabb, van, ahol az 50-et sem éri el.
A képzési programok gyakorlatorientáltnak bizonyultak. A Budapesti Corvinus
Egyetem mentorképzésében minden tárgy gyakorlati jellegű volt, ami egyedi, az
elméleti kurzusok aránya azonban minden intézményben alacsony: óraszámban
30 A vizsgálat során a következő képzőhelyeket vizsgáltam: Budapesti Corvinus Egyetem Tanárképző és
Digitális Tanulás Központ, Debreceni Egyetem Nevelés és Művelődéstudományi Intézet, Dunaújvárosi
Egyetem, Eszterházy Károly Egyetem, Károli Gáspár Református Egyetem, Magyar Képzőművészeti
Egyetem, Óbudai Egyetem Trefort Ágoston Mérnökpedagógiai Központ, Pannon Egyetem Modern
Filológiai és Társadalomtudományi Kar, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Budapesti
Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Kodolányi János
Egyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Széchenyi István
Egyetem Apáczai Csere János Kar, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi
Kar (KÖVI), Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, Nyíregyházi Egyetem
Alkalmazott Humántudományok Intézete.
31 A vizsgálatról részletesebben lásd NAGY 2020, 137—162. o.