Page 37 [37]
Sokféle sokféleség 35
sokféle elismert vallás és felekezet létezik, törvény által garantált önállóságban,
mégis a közérdek szempontjából a vallási dimenzió is kormánypárti és ellenzéki
táborra oszlik. A nemzeti oldal organikus szövetségesének tekintett main¬
stream felekezetek nagy mértékben függenek a nemzeti oldal támogatásától,
miközben történelmi hagyományaikra is alapozva annak elősegítését politikai
feladatuknak is tartják. A vallási sokféleség politikai kétosztatúvá degradáló¬
dása akadályozza a vallások és felekezetek közötti kritikus véleménycserét,
és azzal a kísértéssel jár, hogy a speciálisan vallási alapú közéleti szempontok
alárendelődnek a politikai szempontúaknak.
A vallási sokféleséget a politikai és a vallási kizárólagosság fenyegeti elsősor¬
ban. A sokféleség nem döntés kérdése, hanem olyan társadalmi alaptény, amely
nem hagyható figyelmen kívül. A vallások és felekezetek számára a sokféleség
nemcsak életterük társadalmi közegét jelenti, hanem a vallási és felekezeti
autonómiák belső természetét is. A vallások számára az abszolút igazság, Isten,
a Szent végső soron teljességgel felfoghatatlan, ezért a vallási igyekezet arra
vonatkozik, hogy az istenséggel való kapcsolatban, titkainak elismerésében és
megismerésében a vallás követője folyamatosan elmélyüljön, miközben terem¬
tett létezőként tudatában van a Teremtőtől való függőségének és távolságának.
A vallási közösségek egymás közötti és belső pluralizmusának, a sokféleségük
kölcsönös elismerésének elsődleges vallási alapja az istenség titok-természete és
birtokolhatatlansága. A vallási sokféleséget, az vallások közötti párbeszédet és
a felekezet közötti ökumenét nem gátolja, hanem éppen ellenkezőleg inspirálja
Isten teljes kiismerhetőségének és birtokolhatóságának lehetetlen volta. Még
ha bármely vallás vagy felekezet megis van győződve arról, hogy legtisztábban
ismeri Istenét, és minden más vallásnál vagy felekezetnél jobban képes biz¬
tosítani az üdvösséget, minthogy teológiai vagy vallásfilozófiai okokból nem
rendelkezhet teljes ismerettel és közelséggel, ezért minden más vallás vagy
világnézet szentre vonatkozó felfogására nyitott lehet. Egyedül az gátolja meg
teljes mértékben a vallási alapú vallásközi és felekezeti párbeszédet, ha valamely
vallás vagy felekezet azt vallja, hogy egyedül az ő istenképe az elfogadható, és
hogy szervezetei keretein kívül nem lehetséges az üdvösséget elérni. Az ilyen
radikálisan exkluzivista alapállás magát a vallási és felekezeti sokféleséget
utasítja el. Következésképpen minden vallási és felekezeti alternatíva vallási
okbóljelent számára fenyegetettséget. Ezzel a vallási alapállással a társadalom
vallási dimenziójában is óhatatlanul marginalizálódik, és a sokféle sokféleség
társadalma számára nem lesz alkalmas a közjó szolgálatára sem, amely pedig
vallási alapon missziójának egyik kizárhatatlan eleme.
A sokféle sokféleség jelenkori társadalmi és kulturális közegében a vallások,
felekezetek, vallási közösségek jelentősen hozzájárulhatnak a KKE-i társadal¬
makban a közjóhoz, a békés és prosperáló együttélés szolgálatához. Ennek