zat nem rendelkezik megfelelő szakértelmű dolgozókkal az új tevékenységek
ellátásához (például a vezetőkkel szembeni követelmények meghatározásához,
majd teljesítésük ellenőrzéséhez), akkor ez utat nyit a korrupciós kockázat
növekedéséhez. Hasonlóképpen, ha az állam/önkormányzat nem fizeti meg
a vezetőknek a munkaerőpiacon szokásos bért, akkor ez nemcsak szakmai,
hanem erkölcsi kontraszelekcióhoz is vezet. Felerősödhet az úgynevezett
forgóajtó jelenség is, amikor a rosszul fizetett állami/önkormányzati vezető
egy idő után átül a vele partneri kapcsolatban lévő magáncég felső vezetői
széke valamelyikébe. Ez nemcsak azért káros, mert az állami/önkormányzati
szervezetnél megszerzett tudást átviszi a magáncéghez, hanem azért, mert az
átülés vonzó lehetőségét szem előtt tartva már jelenlegi cégénél is potenciális
jövőbeni munkahelye érdekeit szem előtt tartva hozhatja meg döntéseit."
A belső, morális értékrend támogatja az egyént annak eldöntésében és
megítélésében, hogy valamit jónak, helyénvalónak tart, ezért döntésben és
viselkedésben követ. Az azonos vagy hasonló morális, erkölcsi alapokat, érté¬
keket előnybe részesítők hozzájárulnak a szervezet jó hírnevének megőrzésé¬
hez, a társadalmi felelősségvállalásból fakadó követelmények teljesítéséhez,
az etikus kultúrán alapuló működéshez (4. sz. ábra). Az eltérő morális érték¬
rend konfliktusforrás lehet, a szervezet, vállalat működésében feszültséget
generálhat, mely a szervezet, vállalat sérülékenységét növeli.