(d) milyen módon kívánja a perspektivizációt jelöltté tenni, tehát azt felismer¬
hetővé tenni, hogy az idézetben közöltekért felelőssé tehető tudatosság szubjek¬
tuma egy másik személyben van elhelyezve; (e) az idézés konsturálása során — a
semleges kiindulópontot is működésbe hozva — kinek a nézőpontjából alkotja
meg az idézést. E folyamatok eredményeképpen alakulnak ki az idézést eltérő
szerkezeti megoldásokkal, kifejtettséggel és nézőpontrendszerrel jellemezhető
idézések. Mindezen folyamatok együttes működése eredményezi az idézést
színre vivő idéző konstrukciókat.
Az újrakonstruálás folyamatának összegzéséből látható, hogy az idézés meg¬
alkotása során az aktuális megnyilatkozónak több esetben módja nyílik arra,
hogy a saját perspektíváját érvényesítse, miközben diskurzusába egy másik
megnyilatkozótól származó, ezáltal az ő perspektíváját is reprezentáló megnyi¬
latkozást ágyaz. Az idézések ezáltal megalkothatók szubjektíven és kevésbé
szubjektíven. E tevékenységnek ugyanakkor határt szab az eredeti diskurzus,
illetve annak a kontextusa.
Az idéző konstrukciók megállapítását az idéző rész és az idézet bevonásával
végeztem el. Ezen konstrukciók ekképp az idézés konstrukcióiként értelmezhe¬
tők. A konstrukciók az idézés során két dimenzióból jellemezhetők: a kidolgo¬
zottság alapján és a referenciális központ működése alapján. A két szempont
működésével létrehozott idéző konstrukciók a következők:
« Összetett jelenet, amelyben az eredeti megnyilatkozás, illetve egy részlete,
valamint annak elérhetővé tétele külön jelenetként jelenik meg. Az idézést
összetett jelenetként megvalósító konstrukcióban a referenciális központ
alapján elkülöníthető egyenes, függő és szabad függő idézés.
+ Elemi jelenet, amelyben az idézni kívánt megnyilatkozás, annak egy része,
illetve (propozicionális) összegzése nem külön jelenetként dolgozódik ki,
hanem egy elemi jelenet részévé válik. Ebben az referenciális központ mű¬
ködése alapján elkülöníthető szabad függő és narratív vagy függő idézés.
Az összetett jelenetben az újrakonstruált diskurzus és annak elérhetővé tétele
külön jelenetben válik kidolgozottá. Természetszerűleg a kidolgozottság mérté¬
ke alapján e konstrukción belül is eltérések vannak. Az idéző rész eltérő fokon
válhat kidolgozottá, emellett az idézetben is különböző mértékben jelenhet meg
az eredeti diskurzus.
Az összetett jelenetként való konstruálásban a nyelvileg eltérő kifejtettségben
megjelenő perspektiváló idéző rész a közös figyelmi jelenetben az idézet
kontextualizációjához járul hozzá. Ez működik háttérként, amelyhez képest
dolgozódik ki az előtér, az idézet jelentése. Ez a konstrukció ezáltal referencia¬