Oldal 169 [169]
OCR
ÖSSZEGZÉS (d) milyen módon kívánja a perspektivizációt jelöltté tenni, tehát azt felismerhetővé tenni, hogy az idézetben közöltekért felelőssé tehető tudatosság szubjektuma egy másik személyben van elhelyezve; (e) az idézés konsturálása során — a semleges kiindulópontot is működésbe hozva — kinek a nézőpontjából alkotja meg az idézést. E folyamatok eredményeképpen alakulnak ki az idézést eltérő szerkezeti megoldásokkal, kifejtettséggel és nézőpontrendszerrel jellemezhető idézések. Mindezen folyamatok együttes működése eredményezi az idézést színre vivő idéző konstrukciókat. Az újrakonstruálás folyamatának összegzéséből látható, hogy az idézés megalkotása során az aktuális megnyilatkozónak több esetben módja nyílik arra, hogy a saját perspektíváját érvényesítse, miközben diskurzusába egy másik megnyilatkozótól származó, ezáltal az ő perspektíváját is reprezentáló megnyilatkozást ágyaz. Az idézések ezáltal megalkothatók szubjektíven és kevésbé szubjektíven. E tevékenységnek ugyanakkor határt szab az eredeti diskurzus, illetve annak a kontextusa. Az idéző konstrukciók megállapítását az idéző rész és az idézet bevonásával végeztem el. Ezen konstrukciók ekképp az idézés konstrukcióiként értelmezhetők. A konstrukciók az idézés során két dimenzióból jellemezhetők: a kidolgozottság alapján és a referenciális központ működése alapján. A két szempont sw működésével létrehozott idéző konstrukciók a következők: « Összetett jelenet, amelyben az eredeti megnyilatkozás, illetve egy részlete, valamint annak elérhetővé tétele külön jelenetként jelenik meg. Az idézést összetett jelenetként megvalósító konstrukcióban a referenciális központ alapján elkülöníthető egyenes, függő és szabad függő idézés. + Elemi jelenet, amelyben az idézni kívánt megnyilatkozás, annak egy része, illetve (propozicionális) összegzése nem külön jelenetként dolgozódik ki, hanem egy elemi jelenet részévé válik. Ebben az referenciális központ működése alapján elkülöníthető szabad függő és narratív vagy függő idézés. Az összetett jelenetben az újrakonstruált diskurzus és annak elérhetővé tétele külön jelenetben válik kidolgozottá. Természetszerűleg a kidolgozottság mértéke alapján e konstrukción belül is eltérések vannak. Az idéző rész eltérő fokon válhat kidolgozottá, emellett az idézetben is különböző mértékben jelenhet meg az eredeti diskurzus. Az összetett jelenetként való konstruálásban a nyelvileg eltérő kifejtettségben megjelenő perspektiváló idéző rész a közös figyelmi jelenetben az idézet kontextualizációjához járul hozzá. Ez működik háttérként, amelyhez képest dolgozódik ki az előtér, az idézet jelentése. Ez a konstrukció ezáltal referencia+ 167 +
