AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A TUDOMÁNY SZAKSZÖVEGEIBEN
a tudatosság szubjektuma, illetve annak vélekedése, elmélete, álláspontja kerül¬
het a figyelem központjába.
A mondás aktusát elvégző nyelvi eszköz az idézés tényét teszi explicitté úgy,
hogy mindeközben az eredeti diskurzus medialitását is megjelenítheti (ír), de
emellett az idézőnek az idézett részben közölt tartalomhoz történő reflexív vi¬
szonyuläsät is reprezentälhatja. Az 5-7. äbräk peldäiban a MONDÁS-t reprezen¬
táló nyelvi eszközök azonos jelentés-összetevője a mondás aktusa. A MONDÁS
megjelenítése az idézésekben — a nyelvi reprezentációkban profilálódó eltérő
jelentés-összetevők miatt — viszont nem azonos módon történik. Az ír — mely a
diskurzus medialitását is képes megjeleníteni — a MONDÁS tekintetében neutrá¬
lisabb jelentésű. Ehhez képest viszont elsősorban a függő és a szabad függő
idézésben a legtöbb nyelvi elem (például kimutat, szembesül, kiindul, rámutat
stb.) a MONDÁS-nak az idéző általi értékelését és értelmezését is megvalósítja,
az idézőnek az idézet propozicionális tartalmához való szubjektív viszonyulását
is reprezentálja."
Az idézéskor alkalmazott, a MONDÁS-t megvalósító nyelvi eszközök aszerint
kategorizálhatók, hogy a MONDÁS-ból mit dolgoznak ki, illetve mennyire juttat¬
ják érvényre az idézőnek az idézethez járuló attitűdjét, szubjektív viszonyulását."
Ezek alapján a következő, hangsúlyozottan nyitott kategóriák jelennek meg ebben
s ige:a MONDÁS-t mint tevékenységet jeleníti meg, jelentésszerkezete profi¬
lálhatja:
— a teljes esemény leképezését a medialitäs előtérbe helyezésével (ír, szól),
— a mondás intenzitását (hangsúlyoz, említ),
— a kidolgozás módját (vizsgál, bemutat, leír, jellemez),
— az esemény célját (definiál, feltár),
— az idézet egy összetevőjét (rámutat, összpontosít),
— az esemény végeredményét (összegzi, összefoglal).
+ aszerint névuto: az idézethez köthető személy előtérbe helyezése (például
Descartes szerint) és az idézett diskurzust mint véleményt megjelenítve,
de a mellette megjelenő főnév ezt árnyalhatja:
— a MONDÁS egészét dolgozza ki, de ebben az adott elméleti keret néző¬
pontja kerül előtérbe, például a megközelítése szerint;
419 Vö. Az idéző igék.
129 Lásd Az idéző igék fejezetet.