Page 146 [146]
AZ IDÉZÉS MŰKÖDÉSE A MAGYAR NYELVBEN
— a MONDÁS eredményét dolgozza ki, például a megállapítása szerint.
s, főnév által:
— a MONDÁS egészét kidolgozva (megfogalmazás),
— a MONDÁS eredményét kidolgozva (megállapítás).
Az 5-7. ábrák eredményeit egymáshoz viszonyítva is érdemes megvizsgálni
abból a célból, hogy mely idézési módban mi válik kidolgozottá a MONDÁS-ból.
Az egyenes idézésben az igék elsősorban a mondás aktusának egészét jelenítik
meg. Ehhez képest a szabad függő, illetve leginkább a függő idézésben a válto¬
zatosabb jelentéstartalmat színre vivő igék a MONDÁS egy jelentés-összetevőjét
kidolgozva jelenítik meg az idézni kívánt diskurzus beszédcselekvését. Ez — mint
arra már Az idéző igék fejezetben is rámutattam — az idéz6 interpretälé folya¬
matának következményeként is értelmezhető, ami egybevágna azzal, hogy ezek¬
ben az idézésekben az ő perspektívája (referenciális központja) az idézetben is
dominánsabban érvényesül. Emiatt ebben a két idézésben jelennek meg azon
igék, amelyek egyfelől a MONDÁS-nak egy részét dolgozzák ki, lehetőséget adva
az idéző értékelő, értelmező pozíciójának is a megjelenítésére, vagy azt
metaforikusan jelenítik meg (például meglát, feltár).
Az idéző igéknek és az egyéb nyelvi lehetőségeknek egymáshoz való viszonyí¬
tása során az is látható, hogy azok a szubjektivizáció"? eszközévé válhatnak: az
idéző értelmezői és interpretáló folyamata valósulhat meg abban, hogy a MONDÁS¬
ból egy-egy összetevő előtérbe állításával teszi elérhetővé az idézetet. Ez az
idézet elérését, így értelmezését is nagyban meghatározza. Az idézés funkciója
ekképp ismét azt állíthatja a figyelem előterébe, hogy nem az idézés ténye, hanem
az abban közöltek válnak meghatározóvá ezekben a szövegekben. Emellett szük¬
séges hangsúlyozni azt is, hogy mindhárom idézésben kiemelkedővé válik a
szerint névutó alkalmazása, amely egyfelől lehetőséget ad az eltérő nézőpontú
vélemények összevetésére, másfelől az idézetet csupán mint egy lehetséges
értelmezés--t teszi hozzáférhetővé.
Amennyiben az idézetet idéző mondat - és nem csupán egy hivatkozás - ki¬
séri, a tudatosság szubjektumának megjelenítésén és az idézetre rámutatni vagy
utalni képes mutató névmáson kívül más, az idézetet kontextualizáló kifejezés
is megjelenhet. Ezen elemek használata ugyanakkor nem vált dominánssá a
vizsgált idézésekben, csupán 3796-át jellemzik, ezért ezeket egy ábrán szemlél¬
sow
tetem. Alkalmazásuk viszont az idéző konstrukciókra jellemzővé vált.
121 Lásd A kognitív nyelvészet áttekintése fejezet.
+ 144 +