Page 61 [61]
DISKURZUSKÖZISÉG, INTERTEXTUALITÁS
minőségben és milyen fokon válik explicitté és jelöltté. E kitétel alapján öt kate¬
góriát különít el: az intertextualitást, a paratextualitást, a metatextualitást,
a hypertextualitást és az architextualitást.
Az intertextualitás — leszűkítve Kristeva megközelítését — Genette-nél azon
jelenségeket öleli fel, amikor egy szövegnek egy másik szövegben való tényleges
jelenlétéről lehet beszélni.?" A tényleges jelenlétet aszerint határozza meg, hogy
a két szöveg kapcsolata milyen fokon válik explicitté, abeágyazódó szöveg meny¬
nyire őrzi meg az eredeti formáját. Ezek alapján ide sorolja az idézetet, ami vé¬
leménye szerint a legszószerintibb, a minimálisan két szöveg közötti kapcsolatot
a legexplicitebb módon teszi hozzáférhetővé. A jelöltséget tekintve az explicitség
alacsonyabb fokát képviseli a plágium, ami funkcionálisan nem egy bevallott, de
szó szerinti kölcsönzés. Valamint e kategóriában szerepel a célzás, ami az exp¬
licitség és a szó szerintiség alacsony fokával jellemezhető.
A paratextualitás voltaképpen az inter- és az intratextualitás közötti határ¬
sávként értelmezhető, ide tartozik a szöveg és a cím, elő- és utószó, mottó stb.
közötti viszony."
A metatextualitás a kommentárt, a kritikai viszonyt létesítő szövegek
transztextuális módjait öleli fel. Ebben az esetben egy szöveg egy másik szöveg¬
hez úgy kapcsolódik, hogy abból nem (feltétlenül) idéz, csupán felidéz/megidéz
egy másik szöveget, illetve annak globális ismertetőjegyeit jeleníti meg, ezeket
interpretálja."
A metatextualitással erős kapcsolatot fenntartó hypertextualitás Genette
szerint olyan , másodfokú" szöveget jelöl, amely egy már létező szöveghez nem
kommentárként kapcsolódik, hanem egy már létező szöveg derivációjának, imi¬
tációjának tekinthető. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor azt is felveti, hogy érdemes
lenne egy, a meta- és a hyper- visszaadására alkalmas előtagot létrehozni, hiszen
a két eljárásmód a létrehozásuk műveletében alig választható szét."? Ekképp a
hypertextualitást alkalmazó másodfokú szöveg (hypertextus) sem feltétlenül idéz
az eredeti szövegből (a hypotextusból), az alapvető művelet itt is a felidézés, il¬
letve a megidézés, akárcsak a metatextualitás esetében. A transztextuális eljá¬
rások közül ide tartozhat például az imitáció, az adaptáció, a paródia."
Ötödik kategóriaként beszél az architextualitásról. Ezt azon esetekre véli
alkalmazhatónak, amikor egy szöveg műfaji minőségben kapcsolódik a már
20 Uo., 13-15.
29 Uo., 15-16.
21 Uo., 16-17.
22 Uo., 13.
213 Uo., 17-20.
« 59 «