AZ IDÉZÉS MINT ÚJRAKONSTRUÁLÁS
Egy megnyilatkozás újrakonstruálása során azt, hogy egy beágyazott megnyi¬
latkozás aktusának visszaadása zajlik, más nyelvi eszközök is megjeleníthetik."??
(4b) A Facebookon publikált elemzésben ez olvasható: , 2014 ősze óta ez volt — Újpest
és Veszprém után -— sorozatban a harmadik időközi parlamenti választás [...]7.""9
(4c) Tolcsvai Nagy Gábor szerint , a fogalmak az emberi megismerés során alakulnak
ki. [...]” (Tolcsvai Nagy 2011).
(4d) Nemes Jeles Läszlö: „Megräzö erzes a semmiböl ide kerülni”.!*
Az idézés során a beágyazott mondás aktusát — mint az a (4b-d)-ben megfigyel¬
hető — nem csupán ige jelenítheti meg, hanem igenévi (4b) és a szerint-tel alko¬
tott" névutós szerkezet (4c), ami a konvencionalizálódott "valamilyen értesülés
alapján "" dolgozza ki a MONDÁS-t, és ami a rajta alkalmazható inflexiós morfé¬
ma segítségével önmagában is képessé válik az idézéskor a perspektivizációt
megjeleníteni. A (4d)-ben pedig egy írásjel, az idézőjel" válik a perspektivizáció
jelölőeszközévé, az általa elindított jelentésképzéssel alkotható meg az akutális
megnyilatkozótól eltérő személyhez köthető mondás aktusára történő reflektálás.
Mindezek alapján az mondható el, hogy az idéző adaptív tevékenysége a
MONDÁS-t megjelenítő nyelvi eszköz alkalmazásában is megmutatkozhat. E
nyelvi eszközök szemantikailag eltérő fokon és eltérő módon reprezentálhatják
az eredeti diskurzus elhangzásának aktusát, illetve tehetik jelöltté a perspektivizáció
tenyet.!*
A folyamatos és az egyszerű múlt idő konstruálási mintázatai 19. szäzadi naplökban, Magyar
Nyelvőr, 145. évf., 2021/4, 432—447.
Az idézetekben alkalmazott szögletes zárójelek — mivel az alfejezet az idéző részre koncentrál
— tőlem (Cs. N.) származnak.
40 http://www.inforadio.hu/hir/belfold/hir-718107 (Letöltés: 2015. május 26.)
Ambrus Laura: Egy pipa ezer élete, E-nyelv Magazin, https://e-nyelvmagazin.hu/2013/12/04/
egy-pipa-ezer-elete/ (Letöltes: 2015. december 15.)
http://vs.hu/magazin/osszes/nemes-jeles-laszlo-megrazo-erzes-a-semmibol-ide-kerulni-0525#!s1
(Letöltés: 2015. május 25.)
43 Kugler: Megfigyelés és következtetés, 2015, 72.
44 Eőry Vilma (főszerk.): Értelmező szótárt, Budapest, Tinta, 2007.
A kezdetben az egy megnyilatkozóhoz köthető idézetek jelölésére szolgáló idézőjel a magyar
írásbeliségben a 18. század közepén jelenik meg. Az első idézőjelet Bod Péter: A Szent Bibliának
a históriája, Szeben, Sárdi Sámuel, 1748 munkában találtam. Az egyenes idézet jelölésére alkal¬
mazott idézőjel használata ugyanakkor ebben a munkában még nem következetes, mellette még
megfigyelhető, hogy az egyenes idézetet dőlt betűvel jelenítik meg. Lásd Csontos: Az írásjelek
alkalmazasänak alakulästörtenete, 149-150.
46 Lásd bővebben Az idéző igék.