Page 301 [301]
5. kép. Lakóház, Nagyszékelyi Ökoközösség. Fotó: Farkas Judit, 201
amelyek a fejlődés mögötti környezeti problémákra hívták fel a figyelmet.
Az egyik ilyen szerző, Rachel Carson 1962-ben kiadott Silent spring című könyve
volt az, amely képes volt sokakkal megértetni a problémát, és ennek köszönhe¬
tően elindítani az 1970-es évek nagy zöldmozgalmait, és szélesebb körű társa¬
dalmi aktivitást kiváltani. Ennek a folyamatnak részesei az ökofalu-mozgalom
fent említett előzményei.
A változás tetten érhető volt a kortárs kockázatfelfogás változásában is, mely¬
nek lényege röviden a következő: a modernitást a tudományban és a techniká¬
ban való bizalom, a fentebb már említett technológiai optimizmus jellemezte, és
a jóléti társadalmak fő értéke az erre alapozó biztonság volt. Ebben alapvető
fordulatot hozott például az atomenergiával, vegyi anyagokkal, ökológia veszé¬
lyekkel kapcsolatos problémák láthatóvá válása. A posztmodernitás újfajta koc¬
kázatokkal köszöntött be, és — többek között — éppen a tudomány és a technika
okozza ezeket az új kockázatokat: az újfajta technológiák átláthatatlan kockáza¬
tai és következményei, illetve a tudomány szintén átláthatatlanná és ellenőriz¬
hetetlenné vált fejlődése (Szijártó 2008: 37—38; Castells 2006: 227-228). Ezek a
folyamatok a mozgalomban résztvevők véleménye szerint a globális kapitalista
gazdasági rendszerrel kart karba öltve, a természeti környezet és erőforrások
tönkretételével, az egyenlőtlen elosztással és a társadalmi igazságtalansággal
együtt végül összeomlás felé vezeti a világot. (A kockázat kulturálisan megha¬
tározott voltához lásd Beck 2003; Douglas-Wildavsky 1982; Douglas 1986; ösz¬