Page 205 [205]
TAJOLO 203
,Az »osztjakok« kivaloan ismerik az erdőt, kiválóan tudnak orientälödni benne.
Tökéletesen átlátják a teret, felismerik apró különbségeit, rendszerben, összefüggő
és tagolt egészként él bennük környezetük. Tökéletesen ismerik az útjaikat, nemcsak
azt, hogy körülbelül honnan hova jutnak el, nemcsak a végpontokat, hanem azt is,
hogy éppen hol vannak. [...] De hasonlóan gondolkodnak róluk az , oroszok?" is. A
terület vadőre szerint , az osztjákok soha nem használtak semmiféle tájolót az erdő¬
ben. Kimegy, körülnéz, aha, nekem erre kell mennem, mondja és elindul. És tényleg
pontosan oda is érkezik meg, ahova akart. Itt születtek, ebből éltek. A tajga az ő házuk
[...] Kiváló térlátásuk, térérzékelésük ékes bizonyítéka, hogy például házigazdám, aki
maga sosem használt térképet, pillanatokon belül átlátta azt, a térképészeti szimbó¬
lumok megismerése után azonnal tájékozódott rajta, és pontosan meg tudta nekem
is mutatni azokat a helyeket, utakat, amelyekre kíváncsi voltam beszélgetésünk során.
[...] Sokan ebben látták a :osztjákok: és az "oroszok: tájékozódása közti fő különbséget:
az egyikójük magától értetődően, a másikuk térképek és tájoló segítségével tájéko¬
zódik az erdöben (Nagy 2021: 244, 249).
A táj, noha absztrakt dolog is lehet, sok szempontból nagyon is , földhöz ragadt"
jelenség. A táji tudás, ami például a néprajzban az etnobotanikában fontos fo¬
galom, magában hordozza az élethez nélkülözhetetlen fizikai feltételek ismere¬
tét: hegyek, patakok, szántóföldek , tudását". Ez nemcsak topográfiai ismereteket
jelent, hanem a topológia (összeköttetések), a kronológia (id6beliség) és a funk¬
ció (hasznosíthatóság) bizonyos körű ismeretét is. Ezeknek az összefüggéseiről
kiváló példát szolgáltatnak a gyimesi etnobotanikai kutatások. Babai Dániel és
szerzőtársai a helyiek által felismert tájdinamikát és tájváltozást rögzítették, és a
belső szem által érzékelt jellegzetességeket a helyi tájszavakkal és csoportrend¬
szerezéssel frtâk le (Babai-Molnär-Molnär 2014). A magyar tudományban Pesty
Frigyes óta nagy jelentősége van a helyneveknek, amelyek a tájak változását,
belső logikáját közvetítik.
Gyimóti-kút, Gyimóti-kút
mert abba a Gyimoti falt
Gyimócti vén első béres
lehetne ma százhúsz éves
Száz év mulva - lesz ki tudja:
kié volt Rácegrespuszta?
De meglesz a Gyimöti-küt,
mert abba a Gyimöti fült.