Page 206 [206]
204 MÁTÉ GÁBOR
Meglesz, holott nincsen meg rég;
régesrégen betemették.
Jelöl most egy határ-helyet;
csak nem megy el, nem az öreg.
Cllyés Gyula: Gyimoti)
Miként Illyés Gyula verse mutatja, a munka és a tájban zajlódó sokszínű élet
révén emberiesítjük a környezetet, nevet adtunk a tér kitüntetett pontjainak,
hogy igazodásunkat szolgálja, térben és időben. Bőséges ismereteket szerezhe¬
tünk a táji viszonylatokról a magyar helynévtárak gazdag szóanyagából és a
néphagyomány földrajzi nevekhez kötődő mondáiból, melyeknek Andrásfalvy
Bertalan szerint oktató célzata is volt: , a helynév-magyarázó mondák a táj
megismerését művészi alkotások erejével mélyítették a fiatalokban" (Andrásfalvy
1988: 78).
A tajakban valo gondolkodas természetesen folyton valtozik. A reneszansz,
majd a felvilágosodás két olyan minőségi változást eredményezett, amely a képi¬
esség, a látvány és a szimbólumteremtés irányába változtatta meg a tájak értelmét.
Valóságos , tájrobbanás" következett be. Ez részint azzal járt, hogy különféle
művészeti stílusok újrafogalmazták a tájeszményt, és ezzel mindig új tájdivatot
teremtettek. Részint pedig a tájak a földrajzi, történeti, biológiai és műszaki tu¬
dományok , laboratóriumaivá" váltak, természettudományos precizitással szedték
ízekre, majd rakták újra össze őket, olyan formában, ahogy azt a tudományok
szemlélete és érdeke megkívánta. A robbanás az elmékben is bekövetkezett,
, lökéshullámait" a hálózatok és a virtuális kommunikáció korában talán jobban
érezzük, mint korábban bármikor.
Az eddig elmondottak tükrében célszerű elvetnünk azt a gondolatot, miszerint
a tájak fejlődnének. A tájak változnak, és vele párhuzamosan szintúgy változnak
a róluk alkotott elképzeléseink. Szükségszerű azt a gondolatot is zárójelbe ten¬
nünk, amely evolucionista módon a primitívtől a fejlett fokozatig skálázná a tájak
színvonalát. Ez a gondolkodásmód nem idegen a tudományoktól, főként az
agrár- és műszaki tudományok megközelítésétől, de ahumán tudományok szem¬
pontjából aligha beszélhetünk bármiféle fejlődésről, amennyiben ez alatt egy
minőségi változást és a tökéletesedés szinonimáját értjük (ásd: Sárkány-Somlai
egyén és a sokaság szintjén is leképeződő, folyton változó térstruktúrákról,
amelyek egy időben és a , történelem időszalagján" egymás mellé téve is nagy¬
fokú változatosságot mutatnak.
A tájat tehát nem a németalföldi tájképfestészet hozta létre. Legfeljebb új mé¬
diumon keresztül közvetítette az arról gondoltakat (vö. Radnóti 2022). Jóllehet a
táj eszmerendszerek, divatok és politikák homlokterébe került, amelyben eltá¬
volodott a fizikai valóságától, absztrakt módon kezdett el , viselkedni". Piacot
talált magának. Ennek különös jelentőségét érzékelhetjük mi magunk is, amikor
a nemzeteket tájakkal azonosítjuk. A nyelv, a történelem, a zene, az öltözködés
mellett a tájak is nemzeti színezetűek lehetnek, annyira, hogy valóságos branddé