Page 204 [204]
202 MATE GAsor
vagy egyszerűen a környezetet jelenti. Sokkal inkább egy olyan, jól behatárolható,
de szubjektív módon is értelmezhető közeget, amelyet használói rendszerként
láttak maguk előtt, és az ott termett javakból éltek. Jóllehet minderről alig vannak
ismereteink, hiszen eleink csak ritkán hagytak maguk után olyan , adatbankokat",
mint a festők, költők, írók alkotásai. Azt ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy
a , történelem előtti" emberek is képesek voltak absztrakt módon gondolkodni
a tájról, akárcsak a mai művészek vagy a kutatók. A régészeti kutatások számos
esetben bizonyították, hogy nemcsak a ,magas civilizációk" tudták az anyagtól
elrugaszkodottan, mintegy felülről szemlélni, és értelmezni a környezeti koor¬
dinátákat, majd megjeleníteni a tájat, hanem az írásbeliséggel nem rendelkező
népcsoportok és kultúrák is (Mileson-Brooks 2021: 317—318; Tilley 1994: 202—
208). Ugyanerről tanúskodnak azok az antropológiai kutatások, amik gyakorlati
célokat szolgáló navigációs ismeretekről, az ősöket megidéző s egyúttal a hit¬
rendszer alapját képező táji tudásról készítettek feljegyzéseket a primitívnek
cseppet sem nevezhető , bennszülöttek" körében. (Az ausztrál őslakók tájszem¬
léletéről lásd: Morphy 1995. E rendszerek rokonát alkotja meg a 21. század
embere is, aki GPS-tracket készít a tájban megtett útvonalairól, műemlékeket
avat és véd, kirándul, érzékszerveivel dekódolja a táj információit, és megosztja
másokkal, ma már jellemzően online platformokon.
A BEDOLINA-TÉRKÉP
Az észak-olaszországi Camonica-völgyben (Val Camonica) a manapság divatos land
art művészethez hasonló, szabadtérben kivitelezett sziklarajzokat látunk. Mintegy
8000 évet átívelően, több tíz ezer , műalkotás" készült el itt, az Alpok egy hosszú
völgyében. A Bedolina sziklán látható ábrázolás több rétegből áll, a véseteket a ku¬
tatók a bronzkorra G. e. 1500-1400) és a vaskorra G. e. 800) datálják. A völgy fölött
elhelyezkedő, hullámzó felszínű sziklán nagyjából 4,3x2,4 méteres nagyságú, térkép¬
szerű tájábrázolást látunk. Házak, utak, szántóföldek, emberek elevenednek meg rajta,
képét adva egy korabeli, embert körülvevő táj mindennapi életének (Anati 1961: 242).
A kutatók körében vitatott, hogy a térkép a völgy pontos másának tekinthető-e, vagy
inkább egy elképzelt, valamiféle szimbolikus térképként fogadható el (Craig 2007:
387). Bármi is volt vele a céljuk, készítői egy tájként körülírható és értelmezhető té¬
ralakzatot véstek a sziklára.
,A TAJGA AZ Ő HÁZUK"
A szibériai Vaszjugán-folyó mentén élő hantik megélhetése az olajbányászat megjele¬
nése előtt a vadászattól és a halászattól függött. Nagy Zoltán kutatásaiból kiderül,
hogy az őslakosokat (, osztjákok") más környezetpercepció jellemzi, mint a 20. szá¬
zadban betelepített emberekét (, oroszok").
! "Az ,osztják" és az , orosz" ebben a kontextusban olyan , belső", émikus kategóriák, amelyeket a
helyi lakosok használnak alapvetően az őslakos hantik és a később érkezettek megnevezésére.