Page 109 [109]
KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, TÁRSADALMI VÁLASZOK 107
személyes kockázat, ami a tiltakozásban és elutasításban mint közös célban je¬
lenik meg. A kollektív cselekvéssé formált elutasítás legtöbb esetben semmilyen
kompromisszumot nem hajlandó elfogadni egészen addig, amíg a beruházó el
nem áll a helyszíntől, vagy nem ellentételezi (kompenzálja) azt kellő időben és
megfelelő mértékben. A kompenzáció mértékének kiszámítása elsősorban köz¬
gazdasági megközelítéssel történik, ráfordítás-haszon elemzést követően. Ennek
során figyelembe veszik a telepítés helyszínének pénzügyi helyzetét, természeti
adottságait, infrastrukturális ellátottságát, az ott élők életkörülményeit. Mindezek
összegzéseként a befektető reális ellentételezést ajánl, mely szerinte elegendő a
feltételezett lakossági ellenállás eliminalasara. Michael O’Hare (1977) arra hivja
fel a figyelmet, hogy a számítások általában nem fektetnek hangsúlyt kellő mér¬
tékben a pszichológiai hatásokra, melyek ugyanannyit nyomhatnak a latba, mint
a pénzügyi megoldások. Ennek meghatározó eleme az élőhely lehetséges szak¬
rális felértékelése, a kiterjesztett , személyes szféra"-érzet megléte, mely a kör¬
nyezet megváltoztatására irányuló törekvést az intim szférába történő belépésként
érzékeli, a veszélypercepciók felnagyítása, a telepítés elleni tiltakozás hatalom¬
mal szembeni kiállásba transzformálása és a látszólag ok nélkül kialakuló dac.
O’Hare azt is vizsgálta, hogy a látszólag racionális egyéni cselekvésekből
miként válik irracionális közösségi cselekvés, melyben az eltérő vélemények
nem közösségi érdekek mentén képződnek, hanem egyéni javaslatok halmazává
állnak össze, nem konvergálódnak egymás irányába. A kutató ezt a , közösség
foglya”-dilemmanak nevezte el, ami azt jelenti, hogy akar 90%-os elutasitottsag
mellett is megvalósulhat egy nem kívánatos beruházás, amennyiben a maradék
1096 a közösség érdekeire hivatkozva meggyőzi a többséget. Ez még inkább így
van, amikor a kisebbség a település, városrész prominensei közül kerül ki, vagy
az önkormányzat áll mögé.
A NIMBY-viselkedés kialakulásának főbb okai (Kraft—Clary 1991):
— bizalmatlanság a befektető céggel vagy annak képviselőjével szemben;
— információhiány, titkolózásra utaló jelek;
— a telepítés előnyei és esetleges negatív következményei nem egyenlítik ki
egymást;
— a helyi hagyományokban meglévő konfliktusosság;
— hasonló jellegű telepítések negatív tapasztalata.
A környezeti konfliktusok és a NIMBY megértéséhez érdemes megvizsgálni
Doug McAdam (1986) mozgalombövülesi &s mobilizäciös elmeletet, amely välaszt
adhat a környezeti ügyekben tapasztalható összefogás hátterére. A kutató meg¬
különbözteti egymástól az alacsony kockázatú és kis költséggel járó aktivizmust,
valamint a magas kockázatű, időt, pénzt és áldozatot követelő részvételt. Előbbi
általánosabb célokat fogalmaz meg, elutasítja a jövőbeni veszélyes, feltehetően
környezetkárosító beruhazasokat — pl. radioaktivhulladék-tarolo, cementgyar
stb. — egy adott településen, és igyekszik ezen törekvéseket jogszabályi szinten
rögzíteni, koncepciókban megjeleníteni. Ennek érdekében beadványokat fogal¬
maz meg és juttat el a döntéshozóknak, aláírást gyűjt, cikkeket publikál, utcai
kitelepüléseket szervez. Az alacsony kockázatú cselekvés esetében főképpen