egy szervezet, mozgalom aktivistái tevékenykednek a velük kapcsolatba kerülő
emberek (a lakosság, , az utca embere") vagy meghatározott társadalmi csopor¬
tok (helyi fiatalok, szakemberek, politikusok stb.) tájékoztatása, meggyőzése
érdekében.
Magas kockázatú részvétel kapcsán konkrét érintettségről beszélünk, azaz
lakóhely, iskola, munkahely, érzelmi töltettel rendelkező hely közelébe történő
beruházás megakadályozásáért formálódó közösségről. A mozgalom az ilyen
esetekben lazább szervezeti kötődésekből épül fel, hiszen az identitást nem
annyira egy szervezet iránti lojalitás vagy homályos eszme alakítja ki, hanem a
személyes kötődés és az esetleges jövőbeni ártalmaktól való félelem. Az ilyen
mozgalmi szövetségek általában addig aktívak, amíg a probléma fennáll, azután
feloszlanak, vagy szüneteltetik tevékenységüket, azonban példa értékűek lehet¬
nek más kezdeményezések számára.
A NIMBY-jelenség kiemelt helyet foglal el a konfliktuskutatás palettáján.
A kutatók egyetértenek abban, hogy a NIMBY egyének és csoportok helyi há¬
lózata, mely összekötő közeget jelent a globális és lokális tiltakozás között.
A tiltakozás érvrendszere köthető helyi jellegzetességekhez, és erősíthető álta¬
lános gondolatokkal, melyek nyomatékot adnak, alátámasztják a csoport köve¬
teléseit. A hálózatok többnyire nem előzmények nélkül jönnek létre, ismeretség,
közös érdeklődési kör alapozza meg a bizalmat. Bár nem minden kezdeménye¬
zés utasítja el akompromisszumos megegyezés lehetőségét, az érdekütközések
következményekérnt a felek inkább ellenségként, mint ellenfélként tekintenek
egymásra. A helyi politika magatartása alapvetően befolyásolja a NIMBY-csoport
esetleges radikalizálódását. Amennyiben a döntési pozícióban lévő politikusok
nem kívánnak a társadalom követeléseivel foglalkozni, nem vállalnak részt a
megoldás keresésében, és nem képesek közvetíteni az érdekek között, az legi¬
timációs válsághoz vezethet. A kezdeti tiltakozás később kiterjedhet egyéb te¬
rületekre és olyan szövetségeket alakíthat ki, amelyek , természetes" körülmények
között nem működnének együtt. Az is előfordulhat, hogy a mozgalom kezdeti
sikerei következtében egy nagyobb, átfogóbb formáció jön létre, mely akár a
politikai szereplést is felvállalja céljaC) elérése érdekében (Krauss 1994). Al Gore
(1993) szerint a NIMBY-tünetegyüttes egy egészséges tendencia kezdete, mert
megérteti a döntéshozókkal, hogy az , udvar" valójában az egész emberiség közös
lakóhelye.
A NIMBY-kezdeményezések céljaikat tekintve hat jellemző alapján csoporto¬
síthatók:
1. Legális hulladéklerakók, tárolók, szemétégetők létrehozása elleni tiltakozás.
2. Nagyfeszültségű vezetékek, transzformátorok, kőolaj- és földgázvezetékek
lakóhely közelében történő elvezetése elleni tiltakozás.
. Erőművek, kiemelten az atomerőművek, létrehozása elleni tiltakozás.
. Szennyező gyárak, sugárzó létesítmények, bányakomplexumok, ipari, ka¬
tonai létesítmények létrehozása elleni tiltakozás.
5. Zajjal járó közintézmények (mentő, rendőrség, tűzoltóság) építése elleni
tiltakozás.