Page 108 [108]
106 GLIED VIKTOR
dalom is megjelent (kockázatpercepció, veszélyeztetettség). 2018-ban a gyár
lakott területekhez való közelsége, a zajszennyezés és a maró vegyszerszag
merült fel problémaként (konkrét szennyezéstől való aggodalom). Ebben az
évben és 2019-ben az erdőirtás, valamint a mezőgazdasági területek kisajátítása
sokkolta a helyieket, aminek lakossági fórumon hangot is adtak (környezetpusz¬
títás, partnerség hiánya). Ezen a találkozón előkerült az üzem veszélyességének
kérdése, azonban a biztonsági elemzést végző vállalat vezetője szerint a gyár
200 tonnás elektrolittárolója nem fog veszélyt jelenteni a lakosok számára. Töb¬
ben azt kifogásolták, hogy nem szabályszerűen került az üzem biztonsági rend¬
szere kialakításra, hiányzik a súlyos káresemények elhárításának terve, ugyanis
az üzem közelebb került kialakításra a lakott területhez, mint 300 méter. Azt is
kifogásolták, hogy a tároló építése már az engedélyek kiadása előtt megkezdő¬
dött, és bizonyos épületrészek kevesebb mint 20 méterre helyezkednek el a helyi
lakosok házaitól (eljárásban történt jogsértések). A tiltakozásról szóló beadványt
több mint 500 helyi lakos írta alá (Göd teljes lakossága több mint 18 ezer fő). Az
érintettek közérdekű adatigényléseikre nem kaptak választ az illetékes Pest
Megyei Kormanyhivataltol (Bodnar 2018). A kormány 2022-ben kiemelten kö¬
zérdekű beruházássá nyilvánította a gyárberuházást és a környéken található
víziközmű-beruházásokat. Az akkumulátorgyár vízigénye megegyezik egy kb.
100 ezres nagyságú város vízfogyasztásával. Ez napi 27 ezer köbméter ipari és
ivóvizet jelent, amely többek között Natura2000-es területeket is érintő vízveze¬
téken keresztül érkezik a gödi különleges gazdasági övezetbe (Farkas 2022).
2022 novemberében látott napvilágot az a hír, hogy Magyarország történeté¬
nek egyik legnagyobb beruházása keretében kínai akkumulátorgyár épül a
debreceni Déli Ipari Parkban, összesen 221 hektáron. A mintegy 3000 milliárd
forintba kerülő projektet a kormány nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás
kategóriába emelte, azaz az érintettek megkérdezése és tájékoztatása nélkül,
nagyon szűk határidőkkel meg lehet kezdeni a gyár építését. Az ügyben helyi
népszavazást kezdeményeztek (Bakró-Nagy 2022).
A NIMBY-jelenség
Ismert tény, hogy az emberek többnyire nem szeretik, ha szomszédságukban,
szűkebb környezetükben veszélyes vagy annak ítélt üzem épül. Ez az ún. NIMBY¬
jelenség (Not In My Backyard — Ne az én kertembe!). Az allampolgarok ugyan
elismerik, hogy bizonyos üzemeknek, erőműveknek, ipari és katonai létesítmé¬
nyeknek, hulladéklerakóknak meg kell épülniük egy országban, a legtöbbjük
azonban elutasítja, hogy ez az objektum a környezetükben valósuljon meg. Ennek
a jelenségnek egy szélsőségesebb formája, mikor a lakosok már a létesítés jo¬
gosságát is megkérdőjelezik, és a kezdeményezést elvi síkon is elutasítják. Ezt
nevezhetjük BANANA (Build Absolutely Nothing Anywhere Near Anybody)
jelenségnek, vagyis , Semmit ne építsünk valaminek a közelébe". A NIMBY kap¬
csán erőteljesen megjelenik a személyes érintettség és ennek kapcsán fellépő