Page 107 [107]
KÖRNYEZETI KONFLIKTUSOK, TÁRSADALMI VÁLASZOK 105
társadalom egyszerűen nem hiszi el a különböző hatóságoknak, hogy egy adott
beruházás nem lépi túl a megengedett határértékeket, nem szennyező, nem káros
és nem veszélyes (Szántó 2009).
A tervezés és megvalósítás során a beruházó minden esetben érdekelt abban,
hogy igazolja a telepítés hasznosságát, biztonságosságát, veszélytelen mivoltát,
továbbá a kibocsátási határértékeket át nem lépő jellegét (Fekete 20069. Mind¬
ezeket alá is kell támasztania mérésekkel, adatokkal, statisztikákkal, amelyek
hitelesíthetik a tevékenységét. Amennyiben az érintettek úgy érzik, hogy szá¬
mukra ezek az információk nem elegendőek vagy nem meggyőzőek, tiltakoz¬
hatnak, résztvevőként belefolyhatnak a beruházás értékelésébe, illetve mega¬
kaszthatják azt folyamatos jogi kifogásaikkal. A konfliktus nyilvánosságra
kerülése már előtérbe hozza az érveket és érdekeket, melyek vélt és valós értékek
mentén kerülhetnek megfogalmazásra. Ezekben szerepet játszhatnak az egyének,
közösségek, civil hálózatok, politikai és gazdasági csoportok érzékelései, valamint
motivációi és akarata. Évekig húzódó konfliktusok esetében a racionális érvelést
sokszor a hit és az érzelmi jellegű érvelés veszi át, azonban az ügyek döntő
többségében végül bírósági döntés tesz pontot a konfliktus végére.
A felek sokszor nem értenek egyet a távolabbi következményekhez vezető
folyamatok természetét, elsősorban negatív hatásait illetően. Magyarországon
még mindig számtalan helyen kell szembesülni a szocialista múlt örökségével,
a nem vagy csak részben és nem megfelelően felszámolt szennyezéssel, termé¬
szetpusztítással, illetve ipari és bányászati tevékenységgel. Hazánkban a környe¬
Zeti esetek jelentős részében megjelenik a talaj és a vízbázisok fokozott kitettsége
és védelmének szükségessége. Ezenkívül sok esetben szerepet játszik a fokozott
területhasználat, a zöldterületek kisajátítása és felszámolása, akár a településeken
belül, akár azokon kívül. Komoly terhet még jelent a szmog és a közlekedésből
származó környezetterhelés növekedése, elsősorban a téli-tavaszi hónapokban,
amikor a települési szmogkoncentráció mértéke a megengedett határértéke
többszöröse lehet.
Két ügy
A hulladék akkumulátorok feldolgozása és biztonságos tárolása a rendszerváltás
utáni Magyarország egyik kiemelt környezetvédelmi ügye volt, ugyanis a helyi
lakosok rendszerszerűen tiltakoztak a tervezett beruházások ellen (Monok,
Gyöngyösoroszi, Tatabánya, Komló) (Szántó 2008). Azonban az utóbbi években
is több olyan eset felmerült, ahol egy milliárdos beruházás miatt alakult ki fe¬
szültség az érintett lakosság és a beruházó, valamint a döntéshozó között. Ilyen
, állatorvosi ló eset" volt a Gödön létesített akakumulátorgyár ügye, ahol 2016 óta
többféle konfliktus alakult ki a településen. Először maga a gyár telepítése miatt
tiltakoztak a helyiek, mondván, nekik nem volt beleszólásuk az építésbe (a nyil¬
vánosság nem megfelelő tájékoztatása, a partnerség hiánya). Ezt követően a
környezeti konfliktusok esetében megszokott szennyezési formáktól való aggo¬