Oldal 81 [81]
OCR
2. KUTATÁSMÓDSZERTAN 79 2.3. A KUTATÁS KORLÁTAI A kutatás egyik nehézsége a világban bekövetkező változások kapcsán említhető. Bár a kutatás fókusza általános, így beépíthetők voltak a közelmúlt eseményei is (digitális munkarend, mesterséges intelligencia). Ez egyrészről előnyként értel mezhető, hiszen a kutatás képes volt organikusan reagálni ezekre az eseményekre és nem zárta el magát ezek hatásától, másik oldalról viszont ezeket a hatásokat a tervezési fázisban nem lehetett még figyelembe venni, ami korlátokat is jelent. További korlátként említhetjük a kutatási design sajátosságából fakadó elemeket. A kevert módszertani design kihívása az értelmes és jelentőségteljes ,kevertség” megteremtése, hogy a kevert megközelítés valóban hozzáadott értéket jelentsen a kutatásban és ne csak egymás mellett szerepeljenek a különböző adatok, adatforrások. A kevert módszer ellenére a kvantitatív logika dominál a kutatás során. Látható, hogy a kvantitatív adatoknak, korábbi és aktuális kutatási adatbázisoknak szinte kimeríthetetlen tárháza vonatkozik arra a területre, amit vizsgálunk, így érthető ez a hangsúlyeltolódás. Ettől függetlenül figyelembe kell venni, hogy a kutatás egyik hiányzó eleme az interjús vizsgálatok és megfigyelések tapasztalatainak beépítése a vizsgált jelenségek értelmezéséhez. Ez a kritika a kapcsolódó nemzetközi szakirodalomban is megjelenik. Ennek tapasztalatai alapján, illetve felhasználva jelen kutatás eredményeit érdemes lehet erre a hiányosságra építő, további kutatásokat megvalósítani. Mivel jelen kutatásunk alapkutatás fókuszú és átfogó kérdéseket vizsgál, ez jól meg tud ágyazni további, kvalitatív jellegű vagy esettanulmány stratégiát követő kutatási projekteknek. Korlátként kell tekinteni a kvantitatív technikákból fakadó tényezőkre is. A minta bemutatásánál utaltunk a mintaválasztás sajátosságaira, az egyes minták reprezentativitäsära. Itt külön kiemelendő a felsőoktatási (pedagógusképzési) területét, ahol nem állnak rendelkezésünkre a populáció összetételére vonatkozó adatok és nehézkes a minta elérése is. Fontos előremutató tanulságként fogalmazható meg egy országos szintű statisztikai adatszolgáltatás szükségessége ezen a területen (a közoktatáshoz hasonlóan). Mivel az adatfelvétel online zajlott, ezért számolnunk kell ennek torzító hatásával, ami a téma szempontjából még jelentősebb. Feltételezhetjük, hogy a digitális világban kevésbé jártas válaszadók alulreprezentáltak a megválasztott kutatási platformnak köszönhetően. A felsorolt korlátok figyelembevételével kell értelmeznünk a kutatás eredményeit. Az eredmények bemutatása során, ahol releváns, további reflexióval élünk a kutatási korlátok értelmezése kapcsán. A következő részben az eredmények kutatási kérdések mentén történő bemutatása következik.
