Oldal 81 [81]
2. KUTATÁSMÓDSZERTAN 79
2.3. A KUTATÁS KORLÁTAI
A kutatás egyik nehézsége a világban bekövetkező változások kapcsán említhető.
Bár a kutatás fókusza általános, így beépíthetők voltak a közelmúlt eseményei is
(digitális munkarend, mesterséges intelligencia). Ez egyrészről előnyként értel
mezhető, hiszen a kutatás képes volt organikusan reagálni ezekre az eseményekre
és nem zárta el magát ezek hatásától, másik oldalról viszont ezeket a hatásokat
a tervezési fázisban nem lehetett még figyelembe venni, ami korlátokat is jelent.
További korlátként említhetjük a kutatási design sajátosságából fakadó eleme¬
ket. A kevert módszertani design kihívása az értelmes és jelentőségteljes ,kevertség”
megteremtése, hogy a kevert megközelítés valóban hozzáadott értéket jelentsen
a kutatásban és ne csak egymás mellett szerepeljenek a különböző adatok, adat¬
források. A kevert módszer ellenére a kvantitatív logika dominál a kutatás során.
Látható, hogy a kvantitatív adatoknak, korábbi és aktuális kutatási adatbázisoknak
szinte kimeríthetetlen tárháza vonatkozik arra a területre, amit vizsgálunk, így
érthető ez a hangsúlyeltolódás. Ettől függetlenül figyelembe kell venni, hogy a
kutatás egyik hiányzó eleme az interjús vizsgálatok és megfigyelések tapasztala¬
tainak beépítése a vizsgált jelenségek értelmezéséhez. Ez a kritika a kapcsolódó
nemzetközi szakirodalomban is megjelenik. Ennek tapasztalatai alapján, illetve
felhasználva jelen kutatás eredményeit érdemes lehet erre a hiányosságra építő,
további kutatásokat megvalósítani. Mivel jelen kutatásunk alapkutatás fókuszú
és átfogó kérdéseket vizsgál, ez jól meg tud ágyazni további, kvalitatív jellegű vagy
esettanulmány stratégiát követő kutatási projekteknek.
Korlátként kell tekinteni a kvantitatív technikákból fakadó tényezőkre is. A
minta bemutatásánál utaltunk a mintaválasztás sajátosságaira, az egyes minták
reprezentativitäsära. Itt külön kiemelendő a felsőoktatási (pedagógusképzési)
területét, ahol nem állnak rendelkezésünkre a populáció összetételére vonatkozó
adatok és nehézkes a minta elérése is. Fontos előremutató tanulságként fogal¬
mazható meg egy országos szintű statisztikai adatszolgáltatás szükségessége
ezen a területen (a közoktatáshoz hasonlóan). Mivel az adatfelvétel online zajlott,
ezért számolnunk kell ennek torzító hatásával, ami a téma szempontjából még
jelentősebb. Feltételezhetjük, hogy a digitális világban kevésbé jártas válaszadók
alulreprezentáltak a megválasztott kutatási platformnak köszönhetően.
A felsorolt korlátok figyelembevételével kell értelmeznünk a kutatás eredmé¬
nyeit. Az eredmények bemutatása során, ahol releváns, további reflexióval élünk
a kutatási korlátok értelmezése kapcsán. A következő részben az eredmények
kutatási kérdések mentén történő bemutatása következik.