Oldal 162 [162]
N. MANDL ERIKA
neorealizmust összegző — filmjét tartotta a legizgalmasabbnak, amelyben ,, A félke¬
gyelmű és a Karamazov testvérek egész »készletét« a nézé elé tärja”. Pilinszky
Dosztojevszkij archetipikus alakjai kapcsán fejti ki, hogy ,nemcsak [...] örök prob¬
lémák vannak, hanem örök figurák is, kiknek lelki alkatán, mint valami szűrőn, mint
valami »elö gondolaton« erdemes újra és újra áteresztenünk saját korunkat, jelenün¬
ket". A filmben Pilinszky a , patologikusan jó" ember figuráját, valamint a Káin és
Abel torténetet vette nagyité ala. , Karamazov Aljosa Viscontinal Rocco. O a »pa¬
tologikusan jóx. Bátyjával összefonódik sorsuk, mint Káin és Ábelé. Simone vétke¬
iért is Rocco felel. [...] Közös szerelmük, Nadja, kit Rocco épp azzal köt magához,
hogy lemond róla, tehetetlenül megy tönkre a két testvér szerelmében." Pilinszky
szerint a rendező rendkívüli megjelenítő erővel azt mutatta fel, hogy Ábel (Rocco)
Káin (Simone) , társa a szenvedésben és bukásban, de nem képes kiemelni őt bűné¬
ből, s nem képes megszabadítani vétkeitől se őt, a bűnöst, se önmagát, a bűntelent,
se a környező világot". Visconti is felmutatja a Dosztojevszkij által is mitizált ,vak
jóság"-ot, mely Pilinszky szerint dekadens változata a jézusi szeretetnek.
2. kép. Visconti: Rocco és fivérei (Alain Delon és Renato Salvatori)
+ 160 +