Oldal 162 [162]
OCR
N. MANDL ERIKA neorealizmust összegző — filmjét tartotta a legizgalmasabbnak, amelyben ,, A félkegyelmű és a Karamazov testvérek egész »készletét« a nézé elé tärja”. Pilinszky Dosztojevszkij archetipikus alakjai kapcsán fejti ki, hogy ,nemcsak [...] örök problémák vannak, hanem örök figurák is, kiknek lelki alkatán, mint valami szűrőn, mint valami »elö gondolaton« erdemes újra és újra áteresztenünk saját korunkat, jelenünket". A filmben Pilinszky a , patologikusan jó" ember figuráját, valamint a Káin és Abel torténetet vette nagyité ala. , Karamazov Aljosa Viscontinal Rocco. O a »patologikusan jóx. Bátyjával összefonódik sorsuk, mint Káin és Ábelé. Simone vétkeiért is Rocco felel. [...] Közös szerelmük, Nadja, kit Rocco épp azzal köt magához, hogy lemond róla, tehetetlenül megy tönkre a két testvér szerelmében." Pilinszky szerint a rendező rendkívüli megjelenítő erővel azt mutatta fel, hogy Ábel (Rocco) Káin (Simone) , társa a szenvedésben és bukásban, de nem képes kiemelni őt bűnéből, s nem képes megszabadítani vétkeitől se őt, a bűnöst, se önmagát, a bűntelent, se a környező világot". Visconti is felmutatja a Dosztojevszkij által is mitizált ,vak jóság"-ot, mely Pilinszky szerint dekadens változata a jézusi szeretetnek. 2. kép. Visconti: Rocco és fivérei (Alain Delon és Renato Salvatori) + 160 +
