Page 87 [87]
MISZTÉRIUMOK BÁBSZÍNHÁZA
A paravánokkal szegmentált tér ugyanis nem véletlen: bábszínházba érkeztünk,
ám a Stúdió K művészei ezúttal nem fából vagy textilből készült figurákkal,
hanem saját testükkel bábozzák el a kisemmizett és meggyilkolt, csodatevő
parasztlány történetét. Az imént taglalt opalizációs törekvés ugyanis a játékstí¬
lusban is egyértelműen megmutatkozik. Bár a színészek eszköztára a realista
játékmódból is merít, ezt többnyire merev pozitúrákkal társítja (például az anyát,
Elisabethet alakító Nyakó Júlia hosszú percekig felemelve és teste mellé igazítva
tarja a jobb karját, mintha csak egy láthatatlan karfán nyugtatná azt — ez a jel¬
legzetes kéztartás később egyébként a száműzött Violaine-nek adott anyai áldás
gesztusává lesz), a merev pozitúrákhoz pedig nagyon sokszor egynemű érzelme¬
ket kifejező, rajzfilmszerűen eltúlzott vagy maszkszerűen mozzanatlan arckife¬
jezések párosulnak." A színészek játékának ilyetén módon történő , elbábosítása"
is a keletkezés poétikáját hivatott működésbe hozni: egy olyan művészi műkö¬
désmódot tehát, amely nem illusztrál és nem másol, hanem az alkotói és befo¬
gadói fantázia teljes terjedelmét igénybe véve, ott és abban a pillanatban teremt.
Brunella Eruli olasz színháztörténész a következőre jutott az animáció szín¬
házával kapcsolatban: , A bábszínházban, a tárgyszínházban és az emberszín¬
házban is közös, hogy egy nyelvet keresnek, amely továbblépne az ábrázoló ér¬
tekezésnél és lehetőséget teremtene egy metaforikus és érzelmes hangra.””
Szenteczki is ennek a nyelvkeresésnek, egy nem pusztán ábrázoló, hanem terem¬
tő nyelv keresésének nyomán tér vissza újból és újból a bábhoz. A nyelv keresése
nyomán, amelynek szavai az előadás szuverén világának alapkövei lehetnek.
A világállítás, lényege szerint, ugyanis egy önmaga rendszerét működtető, ön¬
törvényű logika létrehozása, egy új sportág szabályainak lefektetése. Nem mí¬
melés és nem másolás, hanem alapítás. Ennek egyik ősképe pedig, mint azt
Heidegger is találóan megállapítja, a költészet." A költő ugyanis az, aki túllép
a formális logika diktálta elvárhatón, aki tetszőlegesen válogat az elemek között,
és ő az is, aki aztán új, revelatív konstellációkban kombinálja össze azokat. Ezen
"4 Ezt a játékmódbeli jellegzetességet Nánay István is kiemeli kritikájában: , A színészi játékban
szintén megjelenik a kettős ábrázolás: döntően realista játékot látunk, de a figurák kissé elraj¬
zoltak, ugyanis legkarakteresebb jellemvonásuk kisebb vagy nagyobb mértékben, néha a túlzás
szintjéig hangsúlyozódik. Nyakó Júlia az egyedül hagyott anya tehetetlenségét, Pallagi Melitta
Mara rámenősségét, majd megtöretettségét, Sipos György Jacgues Hury-nak [sic!] a két nő kö¬
zötti őrlődését mutatja meg, finoman egyensúlyozva a reális és a stilizált kifejezésmód határán.
Spilák Lajos egyértelműbb eszközökkel mond ítéletet az apa, a komforthelyzetből adódó komp¬
romisszumok elől menekülő férfi kétes karakteréről." Nánay István: Hit és befőtt. Paul Claudel:
Angyali üdvözlet, Stúdió K, Revizor, 2019. április 02., https://revizoronline.com/hu/cikk/7789/
paul-claudel-angyali-udvozlet-studio-k (Letöltés: 2022. január 9.)
Brunella Eruli: A bábjáték és a tárgyszínház alkalmazása a kortárs előadóművészetben, ford.
Szántó Viktória, Art Limes, XIII. évf., 2016/2 (Báb-tár XXI), 65.
°° Heidegger: A műalkotás eredete, 56—57.
9
a
« 85 ¢