Page 289 [289]
TEKINTHETŐ-E A FILOZÓFIAKÉNT ÉRTELMEZETT CHAN/ZEN BUDDHIZMUS VIZSGÁLATI
Az indiai időszak két igen fontos filozófiai irányzat kifejlődését eredményezte:
a madhjamaka és az Indiában ezzel párhuzamosan kifejlődő" jógácsára irány¬
zatét. A buddhizmus a két fő iskola struktúrájában mintha követné az alapító, a
Sákjamuni Buddha szellemi útját, aki az elemző és értelmező szánkhja", vala¬
mint az aszketikus, hierarchikus tudatállapotok megtapasztalására és uralására
épülő jóga" iskoláit egymás után megismerte és végigjárta."
A filozófia és a vallás legjobban az indiai vallás és filozófia esetében egyezik meg. Az
indiai filozófia és vallás a jót a tudással, a rosszat az elvakultsäggal [tudatlansäggal]
[bizonytalankodässal] azonositja. A vilägegyetem szubsztanciäja a Brahman, a Brah¬
man pedig a mi emberi lelkiink, az Atman. Ennek a Brahmannak és Atmannak a
megismerése, tudása volt a filozófia és a vallás legbelső titka."
A Nisida által megfogalmazott, filozófiára vonatkozó meghatározás: , A nyugati
filozófia a lét, a keleti a semmi vizsgálata", " az értelmezés sokrétű lehetőségét is
magában hordozza, a májá — "illúzió indiai értelmezésében a tapasztalati világ
a semmi, s az érzékszerveinkkel (amelyek közé a buddhizmus a gondolkodást is
sorolja) megragadhatatlan teljesség a lét. Erről a létről hallgat oly gyümölcsözően
a Buddha.
A Kínában születő önálló buddhista irányzatok közül a csan/zen filozófiai ér¬
telemben a madhjamaka és a jógácsára eredményeinek különleges szintézisének
tekinthető, ám teljesen önálló filozófiai iskola.
Ezzel azonban eljutunk a bevezetésben említett hatodik kérdésig: A filozó¬
fiaként tekintett zen rendelkezik-e egyedi vizsgálati módszertannal? Az erre
vonatkozó választ egy sajátos szöveg értelmezésén keresztül világíthatjuk meg.
Nem történeti, hanem gondolati értelemben használva a párhuzamosság kifejezését.
Ebben a vonatkozasban a madhjamaka iranyzataval rokonitva.
A nevében is ehhez az úthoz kötődő jógácsára irányzattal párhuzamba állítva.
Az Álára Kálámára és Uddaka Rámaputtárára vonatkozó buddhista szöveghelyeket áttekinti,
illetve a két tanító körüli problémákat bemutatja: Alexander Wynne: The Origin of Buddhist
Meditation, London and New York, Routledge, Taylor and Francis Group, 2007, 8—23.
20 Nisida: Dzen no kenkju, 2. 1. 8—11.
2 , Kitaro Nishida (Nishida Kitaro, VEIHA££2BB1870—1945), one of Japans greatest philosophers,
suggested that the general character of Western philosophy is the concept of Being, while that
of Oriental philosophy is the concept of Nothing.” Ha Tai Kim: The Logic of the Illogical: Zen
and Hegel, Philosophy East and West, Vol. 5, No. 1, Apr., 1955, 19-29., 19.
+ 287 +