Page 290 [290]
Soós SÁNDOR
A FILOZÓFIAKÉNT TEKINTETT CSAN/ZEN VIZSGÁLATI MÓDSZERTANÁNAK
MEGFOGALMAZÁSA: A NÉGY ALAPELV
Tanításon túli átadás
Nem az írott szövegen alapulás
Egyenesen az emberi szívre mutatás
Az Öntermészet szemlélése általi Buddhaság??
A szöveg eredete
22
23
24
25
Forrás: USZÓ 2, Budapest, Buddhista Misszió, 1986, 7. A kínai szöveg értelmező fordítását
Kardos Tatjána készítette el.
A szigorú értelemben hipotézisként feltéve ezt az állítást mint igazságot.
Bódhidharma (Kr. u. 5/6. sz.) életrajza és a hozzá rendelt legendák szinte teljesen kimerítően
leírják és bemutatják azt a szellemi alapállást, amelyet a csan követett és követ mind a mai napig.
Egy értelmezésben a szöveget/szövegeket példabeszédnek kell tehát tekinteni. Ezért a legenda a
csan filozófiai és aszketikus-misztikus struktúráján belül elsősorban szellemtörténeti alapvetést
fogalmaz meg - tudatosan a történelmi szereplő alakja köré kikristályosítva. Így a gyakorló csan
követő számára feloldhatatlan logikai és gondolkodásmintában megjelenő örök rejtvénnyé lesz
az alapító. Jellegzetes példája ennek ez a kérdés: , Miért jött Bódhidharma nyugatról?" Maga
a csan-hagyomány sohasem kívánta feloldani vagy megoldani a Bódhidharma-kérdést — az a
misztikus utat bejáró gyakorló számára a megvilágosodás, a szellemi továbblépés pillanata és
felismerése volt. Bódhidharma maga is kóanná, spirituális feladvánnyá vált, sőt önálló ikono¬
gráfiai megjelenítése is kialakult.
Az északi és déli iskolára történő szétválásnak eszmetörténeti vonatkozásai is vannak. A hirtelen
megvilágosodás és a fokozatos megvilágosodás elvének nyílt megjelenése és különválása arra is
utal, hogy a mádhjamika és jógácsára különleges szintéziseként felfogható csan-irányzat számá¬
ra is nehézségeket okozott a látszólagosan ellentétes struktúrák egyként való megfogalmazása.
Ezt maguk a csan mesterek is megfogalmazták: , Akkoriban mindkét iskola, a Hatodik Pátriár¬
ka déli iskolája és Sen-hsziu északi iskolája, virágkorát élte. A két iskola tanítása különbözött
egymástól, mint azt neveik is mutatják: a délit a hirtelen megvilágosodás iskolájának nevezték,
az északit pedig a fokozatos megvilágosodás iskolájának. Sok buddhista tudós nem tudta el¬
dönteni, hogy vajon melyik iskolát kövesse. A Hatodik Pátriárka, látva a kialakult helyzetet,
a következő beszédet intézte a hallgatósághoz: — A Tan tekintetében egyetlen iskola létezik.
A megkülönböztetés tekintetében való igaz, hogy az egyik iskolát egy északi mester alapította,
míg a másikat egy déli. Egyetlen Törvény létezik, amelyet egyes tanítványok hamarabb látnak
+ 288 +