Page 247 [247]
KAVAKAMI OTODZSIRÓ: A SZEIGEKI LÉTREHOZÓJA
elfoglalása (Prise de Pékin) című előadást a Ihéátre du Chátelet-ben, melynek
történetét később saját darabjába is beépítette. Jelen volt egy bűnügyi darab
színpadra állításánál is, mely az Orcivali bűncselekmény (Crime d’Orcival) címen
futott, és nagy valószínűséggel látott két háborús-szerelmi történetet, A Púpost
(Le Bossue) és a Győzelem Anyát (Le Mére la Victoire) is." Ezek az előadások
pedig — mint majd látni fogjuk — alapjaiban befolyásolták Otodzsiró rendezői
elképzeléseit.
Visszatérve Japánba máris újításokat vezetett be: világítási effekteket tett az
előadásaiba, arra kérte a színészeket, hogy amikor nevetnek vagy sírnak, valóban
próbálják átélni az adott érzelmet, ne csak a formalizált konvenciókat kövessék,
illetve szerette volna, hogy a csatajelenetek sokkal valóságosabbak legyenek."
Egyértelmű tehát, hogy Otodzsiró a Párizsban tapasztalt naturalista-realista
színjátszás egy-két mozzanatát próbálta kabuki stílusú előadásaiba integrálni.
Ezzel megkezdődött a japán színház , kiegyenesítése", mely a színház realiszti¬
kusabbá válásának elkerülhetetlen folyamatát jelöli, vagyis törekvés indult az eu¬
rópai eredetű logocentrikus színház létrehozására.?? Érdemes megjegyezni, hogy
míg Japánban a logocentrikus előadás lesz mérvadó a modern színház számára,
addig pár évvel később Európában Antonine Artaud épp a logocentrikussägrél
való lemondást sürgette, s az ősi, keleti formákhoz kívánt visszatérni. Utazásáról
való hazatérése után Otodzsíró egyik ilyen , új típusú" előadása volt a Megle¬
petés-sorozat, amely harom, újsághír alapján készült bűnügyi előadást foglalt
magába: a Meglepetést (Igai 32%), a Megint meglepetest (Mata igai NEN) és a
Mär megint meglepetest (Matamata igai XX N). Ujdonsägnak szämitott és
vegyes erzelmeket vältott ki a nezökböl az elektromos vilägitäs es különbözö
effektek (naplemente, holdfeny) alkalmazäsa a szinpadon, valamint a jelenetek
közötti teljes elsötétítés, amely — a kabuki hagyományoktól eltérően — lehetővé
tette az ,észrevétlen" díszletváltozást (a kabukiban épp a nyílt színi bravúros
változást értékelték). Emellett a harci jelenetekbe dzsúdó mozdulatokat épített,
a hagyományos samiszen-zenét pedig európaival helyettesítette.?
A valödi ättör6st Es sikereket azonban az 1894-1895 között zajlö japän-kinai
háború ihlette darabjai hozták meg. A valósághűségre való törekvés miatt ezek
a darabok sokkal népszerűbbek voltak, mint a kabuki színészek által színre vitt
hasonló témájú előadások, és jó példái az ,egyenesedésnek". A háború kitörését
követően tv és film híján rengeteg társulat vitte színre az eseményeket, s 1894¬
ben a Kavakami-társulat is bejelentette következő produkciójának készülését
26 Uo., 21-22.
27 Uo., 22.
28 Ayako Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, New York, Palgrave, 2001, 58.
Anderson: Enter a Samurai, 22.