Page 248 [248]
DOMA PETRA
a háborús eseményekkel kapcsolatban. A látványos előadás egyik legfőbb célja
az volt, hogy a közönség úgy érezze, egy a harcoló férfiak közül. A Japán-kínai
hdboru (Nyissin szensz6 His #4) cimt produkcié — mely két japán újságíró tör¬
ténetét mutatja be a háború alatt? — Jules Verne Michel Strogoff (Sztrogoff Mihály)
és Adolphe D’Ennery La Prise de Pékin (Peking elfoglalása) című drámáknak az
átirata. Vagyis itt egyértelműen tetten érhető Otodzsiró párizsi látogatásának
hatása, hiszen azt a darabot vette mintául, melyet korábban saját maga is látott
a francia színpadon. Az előadásban több női karakter is megjelenik (vöröske¬
resztes japán nők és egy kínai lány, aki valójában álruhás japán), de mindegyik
szerepet férfiak játszották. A kabukitól eltérően azonban már a férfi karakterek
nem használtak sminket, hanem saját arcukat mutatták a közönségek. A történet
pedig, a női szereplők megléte ellenére egyáltalán nem tartalmaz romantikus
szálat, a mű egyértelműen csupán a japán katonák hősiességét és a nemzet egy¬
ségét mutatta be a közönségnek. A színpadon Japán — mely a háborúval az ország
modernizációs és nagyhatalmi törekvéseit kívánta elősegíteni — úgy is jelent
meg, mint a civilizált Nyugat, szemben a lemaradt Kínával, a Kelettel. Míg a
kínai katonák szalmából készült sisakot és lófarkat viseltek, addig a japán kato¬
nák nyugati uniformisban és Ferenc József-szakállal masíroztak, s mindegyikük
bátor és hősies volt, szemben a könnyen megvesztegethető, ügyetlenül harcoló és
kegyetlen kínai katonákkal." Az üzenet már-már didaktikusan világos volt; ha
japán vagy, akkor csak tisztességes ember lehetsz és mind egységben harcolunk a
civilizált nemzetünkért. Amellett, hogy akarva-akaratlanul az előadás a háborús
propaganda „gyöngyszemeve” valt, népszerűségét elsősorban a csatak realisz¬
tikus bemutatásának köszönhette, s a korabeli beszámolók alapján a nézők úgy
érezhették, hogy valóban ott vannak a harcmezőn. Többek között ágyúkat von¬
tattak a színpadra és petárdákkal imitálták elsütésüket, valamint valódi ökölharc
folyt a kínai és japán katonák között. Utóbbi olyannyira felkavarta a nézőket,
hogy egy alkalommal két néző helyüket elhagyva rátámadt a kínai harcosokat
megtestesítő színészekre.??
A Japán-kínai háborút követően Otodzsiró új darabját — hogy még hitele¬
sebbé tegye — személyes tapasztalatokra kívánta építeni, így Koreába utazott a
frontvonalhoz, s ebböl az elmenyböl született a Kavakami Otodzsirö frontnaplöja
30 A két japán újságíró belekeveredik az egyik ütközetbe, majd kínai fogságba esnek és a bör¬
tönben kínzásnak vetik alá őket. Egyikük nem éli túl a megpróbáltatásokat, míg másikukat a
kínai hadsereg parancsnoka, Li tábornok elé viszik. Itt a bátor japán újságíró szónoklatot intéz
a tábornokhoz, melyben kifejti Ázsia és Kína jelenlegi politikai helyzetét, s legitimálja Japán
hadba lépésének döntését. Az előadás Peking elfoglalásával és a győztes japán csapatok , Banzai"
örömkiáltásaival ér véget. Vö.: Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 63.
31 Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 64-65.
52 Vö. Kano: Acting Like a Woman in Modern Japan, 65—66.
+ 246 +