Page 194 [194]
SOMODI JÚLIA
Léteznek azonban olyan hatalmi viszonyok, amelyekben nehéz eldönteni, me¬
lyik fél gyakorol hatalmat a másik fölött. Ilyen például a taxisofőr-utas viszony,
amelyet Blum és Kulka"? egyenlőtlen viszonyként mutat be. Hasonló eset az
eladó-vásárló vagy a pincér-vendég viszonya is.
Spencer-Oatey?? a hatalom kérdésében mutatkozó ellentmondások feloldásá¬
ra French és Raven" ötös felosztását javasolja. A szerzőpáros az alábbi hatalmi
viszonyokat különbözteti meg: 1) jutalmazó hatalom (reward power): A hatalom
birtokosának ellenőrzése azok fölött a pozitív és negatív megerősítők fölött, ame¬
lyek a célszemély számára kívánatosak; 2) kényszerítő hatalom (coercive power): a
hatalom birtokosa képes fenyegetni és büntetni a célszemélyt; 3) szakértői hata¬
lom (expert power): a célszemélynek abból a hitéből származik, hogy a hatalom
birtokosa kiemelkedő képességekkel vagy hozzáértéssel rendelkezik; 4) törvényes
hatalom (legitime power): a hatalom a célszemélynek abból a vélekedéséből ered,
hogy a hatalom birtokosának joga van arra, hogy egy adott magatartást meg¬
követeljen; 5) referencia hatalom (referent power): a hatalom abból származik,
hogy a célszemély azonosul a hatalom birtokosával, vonzódik hozzá vagy tiszteli.
A tanár-diák vagy munkáltató-beosztott viszonyban például az első négy hatal¬
mi formáról beszélünk.
Wetzel" megjegyezi, hogy a nyugati kultúrában a hatalom fogalma a domi¬
nanciával, ellenőrzéssel társul, és ezért gyakran negatív konnotációval bír, míg
Kínában és Japánban, ahol a konfucianista filozófia erősen meghatározta az
emberek személyközi kapcsolatokról alkotott felfogását, az egyenlőtlen diádok
fogalma hasonlatos a szülő-gyerek kapcsolathoz. Ilyen értelemben az egyenlőtlen
hatalmi viszonyt nem tekintik negatívnak. Éppen ezért a , vertikális kapcsolat"
fogalmat javasolja alternatívaként, amelyet Spencer-Oatey’? a fogalom homályos¬
sága miatt nem támogat. Kutatásunkban ezért Fukushima és Polcz"? nyomán a
dolgozatban szintén a hatalom fogalmát használom.
A japán nyelvben a hatalmat a hierarchikus viszonyokkal összefüggésben
tárgyalják." A valamilyen tekintetben a hierarchia magasabb fokán álló félnek
58 Shoshana Blum-Kulka (et. al.): The Language of Requesting in Israeli Society, in Forgas, J. P.
(ed.) Language and Social Situations, New York, Springer-Verlag, 1985, 113-139.
Spencer-Oatey (ed.): Culturally Speaking. Culture.
J. R. P. French — Bertram H. Raven: The bases of social power, in D. Cartwright (ed.): Studies in
Social Power, Ann Arbor, MI, Institute for Social Research, 1959, 150-167.
Patricia Wetzel: Keigo in Modern Japan. Polite Language from Meiji to the Present, Honolulu,
University of Hawaii Press, 2004.
Helen Spencer-Oatey: Reconsidering Power and Distance, Journal of Pargmatics, Vol. 21, 1996/
No. 1, 1-24.
Fukushima: Requests and Culture; Polcz: Konvencionalis beszedaktusok.
Kitayama: The Distribution and Characteristics of Japanese Vocatives in Business Situations,
2013.
«192 +