Page 193 [193]
A JAPÁN VOKATÍVUSZI MEGSZÓLÍTÁSOK ELEMZÉSE AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÁSBAN
A pragmatikai kutatásokban többen, többféleképpen közelítették meg ezt a két
fogalmat. Brown és Gilman?? a résztvevők között fennálló hatalmat (power) és
szolidaritást (solidarity) vizsgálja. A hatalmat a következőképpen definiálják: , Egy
személyről akkor mondhatjuk, hogy hatalma van egy másik felett, amennyiben
képes kontrollálni a viselkedését. A hatalmi viszony legkevesebb két fél között
valósul meg, és nem kölcsönös olyan értelemben, hogy egy időben mindkettőnek
nem lehet hatalma egy bizonyos viselkedés fölött." A hatalom forrása az egyén
fizikai ereje, anyagi helyzete, életkora, biológiai neme, valamint intézményesített
szerepe lehet.
A szociopragmatikai változók összetevőinek legrészletesebb ismertetését
Brown és Levinson"" nyomán Fukushima" adja. Fukushima a hatalom kompo¬
nensei között a következőket említi: társadalmi státusz, társadalmi osztály, intéz¬
ményesített szerep, életkor, biológiai nem, anyagi helyzet, fizikai erő, regionális/
etnikai identitás. Az említett tényezők függvényében az egyik fél hatalommal
rendelkezik a másik fölött, elérkeztünk tehát az egyenlőség-egyenlőtlenség fo¬
galmához. Az egyes komponensek fontossága kultúránként, valamint helyzettől
függően változhat.
A hatalom, távolság és tehertétel összetevőit az egyes kutatások másképp
értelmezik," " ezért mindenekelőtt tisztáznunk kell, mit értünk ezen fogalmak
alatt, és mely komponensek játszanak döntő szerepet a vokatívuszi megszólítások
megválasztásában a japán nyelvben. Bár az egyes kutatásokban más-más néven
említik, megállapíthatjuk, hogy a hatalom arra utal, hogy valakinek hatalma van
interakciós partnere felett, bizonyos mértékig kontrollálhatja. Joga van befolyá¬
solni a másik felet. Brown és Levinson a távolságot (D) az interakció gyakoriságá¬
nak, valamint az anyagi és nem anyagi javak cseréjének függvényében tárgyalja."
A hatalom (P) felfogásuk szerint két forrásból táplálkozik, az anyagi hatalomból
és a metafizikai jellegű hatalomból. Brown és Levinson kiemeli még a tehertétel
(R) jelentőségét. A tehertétel mértéke függ az egyén jogaitól és kötelezettségeitől,
valamint a tehertétel jellegétől.
Szociolingvisztikai és pragmatikai kutatások általában egyenlőtlen hatalmi
viszonyokról szólnak: tanár-diák viszony, munkáltató-beosztott viszonya stb.
© Brown — Gilman: A hatalom és a szolidaritäs nevmäsai.
®@ "One person may be said to have power over another in the degree that he is able to control the
behavior of the other. Power is a relationship between at least two persons, and it is nonrecipro¬
cal in the sense that both cannot have power over the same area of behavior.” Uo., 225.
Brown — Levinson: Politeness.
Fukushima: Requests and Culture, 85.
°° Helen Spencer-Oatey (ed.): Culturally Speaking. Culture, Communication and Politeness Theory,
New York, Continuum Int. Publishing Group, 2008.
Brown — Levinson: Politeness, 76-77.
64
65
67
+ 191 +