Page 194 [194]
OCR
SOMODI JÚLIA Léteznek azonban olyan hatalmi viszonyok, amelyekben nehéz eldönteni, melyik fél gyakorol hatalmat a másik fölött. Ilyen például a taxisofőr-utas viszony, amelyet Blum és Kulka"? egyenlőtlen viszonyként mutat be. Hasonló eset az eladó-vásárló vagy a pincér-vendég viszonya is. Spencer-Oatey?? a hatalom kérdésében mutatkozó ellentmondások feloldására French és Raven" ötös felosztását javasolja. A szerzőpáros az alábbi hatalmi viszonyokat különbözteti meg: 1) jutalmazó hatalom (reward power): A hatalom birtokosának ellenőrzése azok fölött a pozitív és negatív megerősítők fölött, amelyek a célszemély számára kívánatosak; 2) kényszerítő hatalom (coercive power): a hatalom birtokosa képes fenyegetni és büntetni a célszemélyt; 3) szakértői hatalom (expert power): a célszemélynek abból a hitéből származik, hogy a hatalom birtokosa kiemelkedő képességekkel vagy hozzáértéssel rendelkezik; 4) törvényes hatalom (legitime power): a hatalom a célszemélynek abból a vélekedéséből ered, hogy a hatalom birtokosának joga van arra, hogy egy adott magatartást megköveteljen; 5) referencia hatalom (referent power): a hatalom abból származik, hogy a célszemély azonosul a hatalom birtokosával, vonzódik hozzá vagy tiszteli. A tanár-diák vagy munkáltató-beosztott viszonyban például az első négy hatalmi formáról beszélünk. Wetzel" megjegyezi, hogy a nyugati kultúrában a hatalom fogalma a dominanciával, ellenőrzéssel társul, és ezért gyakran negatív konnotációval bír, míg Kínában és Japánban, ahol a konfucianista filozófia erősen meghatározta az emberek személyközi kapcsolatokról alkotott felfogását, az egyenlőtlen diádok fogalma hasonlatos a szülő-gyerek kapcsolathoz. Ilyen értelemben az egyenlőtlen hatalmi viszonyt nem tekintik negatívnak. Éppen ezért a , vertikális kapcsolat" fogalmat javasolja alternatívaként, amelyet Spencer-Oatey’? a fogalom homályossága miatt nem támogat. Kutatásunkban ezért Fukushima és Polcz"? nyomán a dolgozatban szintén a hatalom fogalmát használom. A japán nyelvben a hatalmat a hierarchikus viszonyokkal összefüggésben tárgyalják." A valamilyen tekintetben a hierarchia magasabb fokán álló félnek 58 Shoshana Blum-Kulka (et. al.): The Language of Requesting in Israeli Society, in Forgas, J. P. (ed.) Language and Social Situations, New York, Springer-Verlag, 1985, 113-139. Spencer-Oatey (ed.): Culturally Speaking. Culture. J. R. P. French — Bertram H. Raven: The bases of social power, in D. Cartwright (ed.): Studies in Social Power, Ann Arbor, MI, Institute for Social Research, 1959, 150-167. Patricia Wetzel: Keigo in Modern Japan. Polite Language from Meiji to the Present, Honolulu, University of Hawaii Press, 2004. Helen Spencer-Oatey: Reconsidering Power and Distance, Journal of Pargmatics, Vol. 21, 1996/ No. 1, 1-24. Fukushima: Requests and Culture; Polcz: Konvencionalis beszedaktusok. Kitayama: The Distribution and Characteristics of Japanese Vocatives in Business Situations, 2013. «192 +
