Oldal 370 [370]
sincs utalás erre a Zemplén-leírásra, " miközben Bél több más kiadott művét és kéz¬
iratát konkrétan említi Szirmay a saját Zemplén-leírásában.
Ha Zemplén megye leírója Bél Mátyás, illetve Matolai fél évszázaddal korábbi
megyeleírására támaszkodik, abban sok erény mellett sok hibalehetőség is benne
rejlik, ha a szerző nem vigyáz; erre már a korábbi elemzők is figyelmeztettek olyan
szövegrészek kapcsán, amelyek amúgy a Hegyalja-Ismertetésben is szerepelnek, s így
azokat itt is érdemes felidézni. Egyrészt előfordul, hogy a Bél-féle kézirat keletkezé¬
se (valószínűleg 1732) óta megváltoztak a körülmények az adott helyen, ám Szirmay
új adat híján átveszi Bél elavult közlését: például azt, hogy a varannói és homonnai
hegyek környékén szőlőművelés is folyt, miközben valójában felhagytak ezzel a 18.
század végére." Másrészt Bél, illetve Matolai sem volt tévedhetetlen, ők is gyüjthet¬
tek valótlan vagy pontatlan adatokat, és ismerünk példát arra, hogy Szirmay átvett
ilyen hibás adatot: a Mád városon keresztülfolyó patak neve Bócs-ere volt, nem pe¬
dig , Bécs-ere", amelyet Bél kéziratában és ennek nyomán Szirmaynál is olvasha¬
tunk. Ezek azonban inkább kivételes esetek, jellemzőbb az, hogy Szirmay vagy
megőrzi a saját korára is érvényes információt, vagy felfrissíti azt, leginkább pedig
kibővíti, máshonnan is gyűjt. Ez nem csak a múlt tényeire vonatkozik: A Zemplén
helyrajzi-politikai ismertetesenek, illetve a Hegyalja-Ismertetesnek a legföbb üjdonsäga
a helytörténeti adatok bőséges közlése, de a jelenkori földrajzra-helyrajzra vonatko¬
zó részek is valamennyivel részletesebbek, mint Bél leírásaié: hogy csak egy példát
említsünk, felhasználásra kerülnek a század második felében történt felmérések (ur¬
bárium, népszámlálás) adatai." Ha pedig azt nézzük, hogy nyomtatásban mi jelent
meg Zemplén megyéről és Hegyaljáról a 18. század végéig (tehát mintegy érdemnek
tekintjük többek közt a Bél-féle kézirat sok megfigyelésének hozzáférhetővé tételét),
még kedvezőbb színben tűnnek fel Szirmay művei. Nem könnyű szétválasztani a 18.
század földrajzi és történeti szakirodalmát — éppen Bél Mátyás nyomán kapcsoló¬
dott gyakran össze a kettő —, de ha egy pillantást vetünk a század főbb, Zemplént is
érintő, részben vagy egészben földrajzi-helyrajzi műveire, láthatjuk, hogy mennyisé¬
gileg is jelentős előrelépést jelent a két Szirmay-nyomtatvány, és módszertanilag sem
marad el a kor színvonalától.
Bél Mátyás nyomán, nemegyszer a polihisztor és segítői által gyűjtött anyagot fel¬
használva bontakozik ki Magyarországon a tudományos földrajzi irodalom."" A szá¬
zad folyamán egyre sűrűbben jelennek meg nyomtatásban különböző országleírások,
és mivel e leírások alapvető egysége a vármegye (Bél nyomán, de a vármegye általános
jelentősége és a célközönség miatt is), Zemplén és azon belül Hegyalja is szerepel
§3 E sorok írója legalábbis nem talált ilyen utalást. BARTA (2010, 124) említi a Szinnai kő szöveghelyét,
mint amelynél , Bél Zemplén leírására (Bellius kéziratára) is találhatunk utalást", ám itt sem konkrétan
a Zemplén-leírás van megemlítve, csak annyi, hogy , Matthias Belius in Mss. et Kaprinay Dipl. Tom. 1. pag.
78.” (SzırMmay 1803, 29).
84 BARTA 2010, 124; Szırmay 1798, 13.
85 Orosz 2020, 203; Szirmay 1798, 106.
8° Barta 2010, 126; Szirmay 1803, 132.
87 A század földrajzi irodalmáról áttekintést nyújt Fopor 2006.
368