Oldal 371 [371]
ezekben. ITomka-Szászky Jánosnak, Bél tanítványának 1748-ban megjelent Introduc¬
tiöja az első magyarországi földrajzi kézikönyv; részben az ő közreműködésével je¬
lent meg Bél kéziratai alapján egy teljes Magyarországot leíró Compendium, 1753-tól
több kiadásban." Karl Gottlieb von Windischtől németül jelent meg az államisme¬
reti iskolära szorosan tämaszkodö Geographie des Königreichs Ungarn, több kiadäs¬
ban, 1780-ban mär ket kötetben;” ugyanö az Ungrisches Magazin cimü folyöiratäban
(1781-87) is közölt megyeleiräsokat. Eme orszägismertetesck erthetö mödon csak rö¬
viden tekintik ät Zemplén vármegyét — mint egyiket a sok közül -, illetve Hegyalját."
A század végén már részletes, részben vagy egészben geográfiai lexikonok is kezdtek
megjelenni, mint Korabinszky J. Mätyästöl a Geographisch-historisches und Produkten¬
Lexikon... von Ungarn 1786-ban, ? vagy Vályi Andrástól a földrajzi szempontból je¬
lentősebb , Magyar Országnak Leirása"(1796);? ezek többek közt helységnévtárként
is szolgáltak, ám például Iokajra Vályinál is csak fél oldal jut." Az országleírásokon
túl a 18. századi hegyaljai borvidékről szóló szőlészeti munkák is gyakran áttekintik
Hegyalja településeit — e munkákról később lesz szó? —, de rövidebben, mint Szirmay,
gyakran csak felsorolásszerűen. Kazinczy Ferencnek van országleírása" és külön egy
befejezetlen Zemplén-leírása is (1789); utóbbi éppen Szirmay hagyatékában maradt
fenn, az OSZK Fol. Hung. 880 jelzetű kéziratában, olyan dokumentumokkal egybe¬
kötve, amelyek a kettejük közti, Zemplénről szóló diskurzust tükrözik (e dokumen¬
tumok alapján főleg Kazinczy kért tanácsot, bírálatot Szirmaytól, aki viszont maga is
felhasználta a kéziratot"). Ez a megyeleírás is (f. 3-44) inkább csak vázlat, és a megírt
részek főleg a polizricuwmra vonatkoznak (lakosság, közigazgatás stb.).
Szirmay az egyes földrajzi egységeket, helységeket módszertanilag egyszerűen
írja le, sorba véve az egyes elemeket (szántók és legelők, birtokosok, dűlők stb.) egy
hozzávetőleges rendben, nem különösebben keresve a mélyebb összefüggéseket — ám
nem volt ez másképp a 18. század földrajzi irodalmának más műveiben sem, és nem¬
igen várt el mást a célközönség sem. Az államismereti iskola előrelépést jelentett
a forráskritikán túl az ok-okozati összefüggések feltárása és egy holisztikusabb szem¬
léletmód irányába, de amit ténylegesen látunk a 18. század magyarországi földraj¬
zi irodalmában, az inkább a gyűjtött adatok, megfigyelések rendezett közlése, mint
mai értelemben vett tudományos feltárás. E tekintetben módszertanilag nemigen
88 TOMKA-SZÁSZKY 1748.
§9 Első kiadás: BÉL 1753.
% WinpiscH 1780.
91 A Compendium legrészletesebb kiadásában (BÉL 1779) például Zemplén megyére húsz oldal jut (201-221. o.);
WinpischH Geogräfiäjänak (1780) 2. köteteben tiz oldal a ,Sempliner Gespanschaftra” (42-53. o.), benne ôt
oldal a hegyaljai „Bezirkre” (48-52. o.).
KORABINSZKY 1786.
93 VÁLYI 1796.
94 VAzyi 1796, IIL., 505.
95 Lásd lentebb, IV. 1.
96 KAZINCZY 1775.
97 Lásd III. 3. c.
92
369