Oldal 370 [370]
OCR
sincs utalás erre a Zemplén-leírásra, " miközben Bél több más kiadott művét és kéziratát konkrétan említi Szirmay a saját Zemplén-leírásában. Ha Zemplén megye leírója Bél Mátyás, illetve Matolai fél évszázaddal korábbi megyeleírására támaszkodik, abban sok erény mellett sok hibalehetőség is benne rejlik, ha a szerző nem vigyáz; erre már a korábbi elemzők is figyelmeztettek olyan szövegrészek kapcsán, amelyek amúgy a Hegyalja-Ismertetésben is szerepelnek, s így azokat itt is érdemes felidézni. Egyrészt előfordul, hogy a Bél-féle kézirat keletkezése (valószínűleg 1732) óta megváltoztak a körülmények az adott helyen, ám Szirmay új adat híján átveszi Bél elavult közlését: például azt, hogy a varannói és homonnai hegyek környékén szőlőművelés is folyt, miközben valójában felhagytak ezzel a 18. század végére." Másrészt Bél, illetve Matolai sem volt tévedhetetlen, ők is gyüjthettek valótlan vagy pontatlan adatokat, és ismerünk példát arra, hogy Szirmay átvett ilyen hibás adatot: a Mád városon keresztülfolyó patak neve Bócs-ere volt, nem pedig , Bécs-ere", amelyet Bél kéziratában és ennek nyomán Szirmaynál is olvashatunk. Ezek azonban inkább kivételes esetek, jellemzőbb az, hogy Szirmay vagy megőrzi a saját korára is érvényes információt, vagy felfrissíti azt, leginkább pedig kibővíti, máshonnan is gyűjt. Ez nem csak a múlt tényeire vonatkozik: A Zemplén helyrajzi-politikai ismertetesenek, illetve a Hegyalja-Ismertetesnek a legföbb üjdonsäga a helytörténeti adatok bőséges közlése, de a jelenkori földrajzra-helyrajzra vonatkozó részek is valamennyivel részletesebbek, mint Bél leírásaié: hogy csak egy példát említsünk, felhasználásra kerülnek a század második felében történt felmérések (urbárium, népszámlálás) adatai." Ha pedig azt nézzük, hogy nyomtatásban mi jelent meg Zemplén megyéről és Hegyaljáról a 18. század végéig (tehát mintegy érdemnek tekintjük többek közt a Bél-féle kézirat sok megfigyelésének hozzáférhetővé tételét), még kedvezőbb színben tűnnek fel Szirmay művei. Nem könnyű szétválasztani a 18. század földrajzi és történeti szakirodalmát — éppen Bél Mátyás nyomán kapcsolódott gyakran össze a kettő —, de ha egy pillantást vetünk a század főbb, Zemplént is érintő, részben vagy egészben földrajzi-helyrajzi műveire, láthatjuk, hogy mennyiségileg is jelentős előrelépést jelent a két Szirmay-nyomtatvány, és módszertanilag sem marad el a kor színvonalától. Bél Mátyás nyomán, nemegyszer a polihisztor és segítői által gyűjtött anyagot felhasználva bontakozik ki Magyarországon a tudományos földrajzi irodalom."" A század folyamán egyre sűrűbben jelennek meg nyomtatásban különböző országleírások, és mivel e leírások alapvető egysége a vármegye (Bél nyomán, de a vármegye általános jelentősége és a célközönség miatt is), Zemplén és azon belül Hegyalja is szerepel §3 E sorok írója legalábbis nem talált ilyen utalást. BARTA (2010, 124) említi a Szinnai kő szöveghelyét, mint amelynél , Bél Zemplén leírására (Bellius kéziratára) is találhatunk utalást", ám itt sem konkrétan a Zemplén-leírás van megemlítve, csak annyi, hogy , Matthias Belius in Mss. et Kaprinay Dipl. Tom. 1. pag. 78.” (SzırMmay 1803, 29). 84 BARTA 2010, 124; Szırmay 1798, 13. 85 Orosz 2020, 203; Szirmay 1798, 106. 8° Barta 2010, 126; Szirmay 1803, 132. 87 A század földrajzi irodalmáról áttekintést nyújt Fopor 2006. 368
