Page 352 [352]
SZIGETI PÉTER
autoritással bíró mércéjeként működne, hanem a zavarok megsokszorozása miatt
diszfunkcionális lenne tevékenysége.
Miután az alkotmányosság jogelméleti kategóriáját, benne az emberi jogokkal, egy
jogrendszer jogon belüli, saját önreflexiós szintje növekedéseként mutattunk be,
rá kell mutatnunk arra is, hogy az alkotmányosság őre-fejlesztője funkcióját min¬
dig intézményesítik, de közel sem közömbös, hogy hogyan. Milyen indítványtevői
alanyi körrel, eljárási, hatáskörgyakorlási kondíciókkal történik ez, és milyen össze¬
tételű szerv látja el ezt a feladatot. Az intézmények működése ezért sem csak ma¬
nifeszt, hanem mindig látens funkciókat és diszfunkciókat is szül. Az intézményes
működésmód felől nézve a tulajdonjog emberi jogi státuszának komplex - alanyi
jogi és emberi jogi — és többszintű (belső és nemzetközi jogi) védelme rendben lévő,
de ez az emberi jogi státusszal, kordivattól függetlenül, igazából csak akkor volna
összeköthető, ha a tulajdonjog tárgyai, az anyagi-vagyoni és szellemi javak saját
— egyéni vagy kollektív — munka eredményei volnának." De nem azok a dominán¬
san a bérmunka és a tőke viszonyára épülő társadalmakban. Ugyanis az árutermelő,
Attila: , Az Európai Unió Alapjogi Chartája és a nemzeti jogalkalmazás". Állam- és Jogtu¬
domany, L. evf. 2009. 3. sz. 273 —291; vagy Jeney Petra: A tulajdonhoz való jog az Európai
bíróság gyakorlatában. In Sajó András (szerk.): Alkotmányosság a magánjogban. Budapest,
Complex Kiadö, 2006. 73-91. Komoly elemzesek keszültek a magyar joggyakorlatröl, „a
magánjog alkotmänyosodäsa” problematikäban. Levayne Fazekas Judit áttekinti az itt meg¬
lévő álláspontokat: Vékás Lajos (2007) felfogásában az alkotmányos jogok érvényesüléséhez
a magánjognak megfelelő az eszköztára, az alapjogok és a szerződések közötti összhang a
magánjogi normák közvetítésével történik — abból kiindulva, hogy a Ptk. rendelkezéseit is
az alkotmányos renddel összhangban kell értelmezni. Paczolay Péter (2013) a Ptk.-t érintő
AB döntéseket elemezve arra a következtetésre jutott, hogy az elmúlt 20 évben a testü¬
let döntései érdemben formálták, alakították a magánjogot. Az emberi jogok magánjogi
érvényesülésére nézve Menyhárd Attila (2009) alakított ki négy értékes, leíró-értelmező
modellt. Ezek bemutatása mellett szerzőnk hozzáfűzi, hogy az, hogy az emberi jogok el¬
ismerése és védelme a magánjogi normák közvetítésével vagy közvetlen alkalmazhatóság
útján történik — az érdekmérlegelésen nyugvó magánjogi ítélkezés nyitottságán múlik.
(Lévayné Fazekas Judit: , A magánjog kihívásai a XXI. században". Jog — Állam — Politika,
XII. évf. 2020 [különszám]. 131—144.).
26 A tulajdonjog emberi jogkénti ilyen, materiális természetjogi megalapozása antropológiai.
De sem ez esetben, sem egyéb megalapozás mellett nem tolható fel a strict értelemben vett
alapjog státuszába, hiszen a tulajdonjognál a törvényhozó szabja meg a cselekvés megen¬
gedett mértékét vagy éppen a közérdekből történő kisajátítás további feltételeit. Ami em¬
beri jog, ami alkotmányos jog, az nem feltétlenül alkotmányos alapjog is egyben, ha nem
szinonimákként egyszerűsítik le e fogalompárok használatát. A magyar jogrendszerben a
szűkebb értelemben vett alapjog lényeges tartalma tekintetében csak akkor korlátozható,
ha az másik alapjoggal ütközik. Ha a korlátozáshoz elég valaminő alkotmányos elvre vagy
közérdekre hivatkozás, akkor teljesen fellazul az alapjog jogrendbeli státusza.
+ 350 +