Page 353 [353]
VANNAK EMBERI JOGAINK
és még inkább a tőkés árutermelő gazdaságokat egyaránt a tőke koncentrációja és
centralizációja jellemzi (mely gazdasági törvényszerűség megszüntethetőségének
fundamentális jelentősége elkerüli Lenkovics professzor figyelmét). Ezért, és nem
esetlegességek miatt jutottunk el a kicsi és helyi jellegtől az óriásmonopóliumo¬
kig, a vagyonkezelő holdingokig, a transznacionális korporációkig — a munka és
a tulajdon elválasztása, a tulajdonjog elszemélytelenedése és koncentrációja kö¬
zepette, melyet szerzőnk kárhoztat. Egészen addig, hogy nemcsak a jóléti állam
öncsonkításai ellen lép fel, a szociális biztonság megteremtése vagy az emberi
méltóság német alkotmánybíróság által — a méltóság sérthetetlenségéből levezetett
— megélhetési minimum követelményeiért, hanem a globális szociális szakadék, a
klímakatasztrófa veszélye és a migrációs válság megoldása is globális újraelosztást
igényelne. , Mert az ember által elszenvedhető legnagyobb jogfosztottság az, ha
semmi esélye rá, hogy önmagáról gondoskodjék és biztosítsa megélhetését" (idézi
Ernst Schumachert). Ennek a tömeges jogfosztottságnak az elhárítására szolgált
és szolgál a javak egyetemes rendeltetése, a mindenkit megillető tulajdonjog."
A humánus célokban egyet is érthetünk vitapartnerünkkel. A probléma ab¬
ban van, hogy a tulajdonjog ma is mindenkit megillet (akár emberi jogi, akár
valláserkölcsi, akár szociális háttérigazolást tesznek mögé). A tulajdonjog tárgyá¬
hoz, különösen a jelentős termelési eszközök tulajdonjogához azonban már csak
igen kevesen jutnak hozzá. A jog tehát nem azonos a ténnyel, a jogok és a tények
együtt a termelési és társadalmi viszonyok jellegének függvényei. Ezen a jogintéz¬
mények bizonyos mértékben változtathatnak nivelláló, kispolgári demokratikus
üjraelosztässal,”® startupvállalkozások vagy egzisztenciahitelek támogatásával,
máskor privatizációval vagy éppen államosításokkal, esetleg a szociális biztonság
államcélként (pusztán intézményfenntartási kötelezettséget jelent) vagy alanyi
jogként védett, sokkalta erősebb módján. Némi hatása a versenyjogi szabályoknak
is van. A jog szabályozó erejével véghezvitt változtatásoknál sem közömbös, hogy
mely társadalmi csoportnak kedvező, és melyek számára hátrányos, diszfunkci¬
onális módon történik a regulatív beavatkozás. Ezért a jogintézmények, benne a
tulajdonjog szerepét is a társadalmi viszonyokba ágyazottan kell megítélni. Meg¬
oldásaikkal milyen életlehetőségeket mozdítanak elő?
Eddig egy jogrendszer minősítésének jogimmanens mértékeként vezettük le az al¬
kotmányosság helyes jogi, jogelméleti értelemben vett mércéjét, benne az emberi
7 Lenkovics: i. m. 238.
28 De nem szakadatlan újra- és újraelosztással, mintegy állandóvá téve a startbeli nivellálást,
amelyet a vagyon és forgalombiztonság aligha tűr el.
+ 351 *