Page 276 [276]
TURI ANDRÁS
milyen sorrendben történtek, s melyikük volt az elkövető. Lemértük a helyszínek
közötti távolságot, s azt is, hogy az egyes távok megtétele mennyi időt igényelt, s
így azt is, hogy hova juthatott el az egyik és a testvér adott időn belül. Nem kívá¬
nom részletezni a bizonyítási kísérlet lefolytatását, de jelzem, hogy kb. fél napot
igényelt, amíg kijelenthettük, hogy eredményre jutottunk. Időrendben fordítva
haladva sikerült érthető, egyértelmű jegyzőkönyvet készíteni, s az eseményeket
videómagnetofonon is megörökíteni. Megállapításunkat követte az egyik testvér
tényekre vonatkozó beismerése, majd a Fővárosi Bíróság bűnösséget megállapító
ítélete. A bíró kimondta, hogy a bizonyítási kísérlet eredménye s a kiegészítő bi¬
zonyítékok láncolata a szükséges bizonyításhoz elegendő.
A bizonyítás révén lesz a , nemtudásból" , tudás" a hatósági eljárás során — írja
Bócz Endre." S e kijelentésnek is több funkciója van. A , nemtudás" vonatkozhat a
múltbéli történés részleteire, szereplőire, az elkövetéshez használt eszközre, s mind¬
ezt hatósági eljárás keretében kell megismerni utóbb. De ne higgyük, hogy ez min¬
dig sikerül. Hol hagyjuk abba a hatósági eljárást, ha nem sikerült a tudáshoz jutni?
Nyilvánvaló, hogy az is jogi és kriminalisztikai tudást igényel, hogy megálla¬
pítsuk: sem a bűncselekmény elkövetését, sem azt, hogy ki a tettes, nem fogjuk
tudni eredményesen bizonyítani. Tehát a nyomozást eredménytelensége, illetve
az az eredményesség racionális reménye hiányában meg kell szüntetni.
A nyolcvanas évek a bíróság előtti bizonyításban is új körülmények, esélyek,
módszerek fontosságára hívták fel a figyelmet. Vádat emeltünk egy postás ellen,
aki a bűncselekményi értékhatárt alig meghaladó összegben sikkasztott. A tár¬
gyaláson a bűnösség megállapítása egyszerű volt, a vádlott beismert. Ügyészként
profilból figyeltem előadását, amikor feltűnt, hogy valami csöpög a kezéről, s alatta
kisebb tócsa keletkezett. A tanácsvezető bíró szünetet rendelt el, így módom volt
jelezni számára a vádlott rendkívüli folyadékvesztését, csak a bírói pulpitusról
kevésbé látható tócsát kellett megmutatnom. Közben eszembe jutott, hogy néhány
évvel korábban igazságügyi elmekórtant is tanultam, s ott elhangzott, hogy az
egyik elmebetegség tipikus jelei között a szélsőséges izzadékonyság is ismert. Ezt
is elmondtam a bírónak.
A tárgyalóterembe visszatérő vádlott korábbi feszes nyugalma is megváltozott,
izgatottá vált, ezért a bíró elrendelte a tárgyalás elnapolása mellett a vádlott igaz¬
ságügyi elmeorvos-szakértői vizsgálatát. A vádlott beszámítási képességet kizáró
skizofréniában szenvedett. Tehát a bizonyítási igény egy kis tócsából is keletkezhet,
s az a vádlott jövőjét alapvetően befolyásolhatja.
A kilencvenes évek Magyarországon a bűncselekmények számának nagymér¬
tékű növekedését hozták, a bűncselekmények száma az évtized elején mértnek
10 Böcz Endre: Bizonyításelmélet. Budapest, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Deák Ferenc
Továbbképző Intézete, 2007.
+ 274 +