Page 277 [277]
A BIZONYÍTÁSI IGÉNY
többszörösét érte el. A vagyon elleni bűncselekmények elkövetőinek felderítése
töredékére esett vissza. A rendőri vezetés az igazság megállapításához alkalmatlan
eljárásrendet vezetett be: az egyes rendőri egységeknél nyomozást megszüntető
egységeket hozott létre. Ennek következményeként a helyszíni szemlebizottságok
a helyszíni nyomok felkutatása és rögzítése helyett látszattevékenységbe kezdtek:
minek dolgozzunk, úgyis megszüntetik a kollegák a tettes ismeretlen volta miatt
a nyomozást. Tehát a bizonyítás igénye is megszűnt, illetve erőteljesen visszaesett.
Úgy gondolom, hogy a XXI. század első negyedének végéhez közeledve nem
mulaszthatom el a titkos információgyűjtés eszközei bizonyításban történő fel¬
használhatóságának vizsgálatát. A kilencvenes évek elejéről származó üggyel
kezdem, mely rámutatott arra, hogy az ilyen eszközökkel beszerzett bizonyíté¬
kok fizikai felhasználhatósága is súlyos nehézségeket okozhat. Ebben az ügyben
kémkedés miatt indult az eljárás, s az irat szigorúan titkos minősítést kapott.
A többkötetes nyomozási iratról úgy gondoltuk, hogy a fair eljáráshoz tartozna,
ha a védelemnek is készítenénk egy példányt, melyhez csak a tárgyaláson férne
hozzá. Ezért a védői példányt is megküldtük a bíróságnak, jelezve, hogy azt a vé¬
dőnek szánjuk tárgyalás közbeni felhasználásra. Az iratokat az eljáró tanács elnöke
indignálódott hangnemű levél kíséretében visszaküldte, s jelezte, hogy a bíróság
az elképzelésünkkel nem ért egyet.
Az előbb említett bűnügy már évtizedekkel ezelőtt befejeződött. Életbe lépett
a 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról, mely végre már tartalmazta Leplezett
eszközök című fejezetében a titkos információgyűjtés szabályait. Végre oda ke¬
rült a szabályozás, ahová való: a büntetőeljárás-jogi törvénybe. Ettől kezdve ez az
eszköztár, melynek alkalmazása sok bűnügy eredményes megoldásához vezethet,
veszített elvarázsolt jellegéből, s már csak az hiányzik: az ügyészek és a bírók,
valamint az ügyvédek is értsenek e kriminalisztikai eszközök alkalmazásához.
Változik a világ, változnak a bizonyítás eszközei, gyakran a bizonyítandó tények
is. A szükséges bizonyítás köre precízebben meghatározható, s talán hamarosan
eljutunk oda, hogy a nyomozási tervek célszerű, gyors eljárások útján hoznak ered¬
ményt. Sose feledjük, az is eredmény, ha megállapítható, hogy nem történt bűn¬
cselekmény, vagy nem bizonyítható az elkövetése, s az eljáró hatóság a nyomozást
rövid időn belül megszünteti.
A bizonyítás igényének változását jól szemlélteti, hogy az új eljárásjogi törvény
a korábbiakban igényelt bizonyítást már nem minden ügyben kéri. Az opportuni¬
tás elve fontos győzelmet aratott. A különböző egyezségek az eljárás megszokott
rendjét is befolyásolták, a tanácsülés, a nyomozóval kötött alku ügyeket dönthet
el. Nem kritizálom, s nem is éltetem az egyezségeket, csak a változás minőségét
igyekszem jelezni.
A kilencvenes évek végén az FBI oktatási bázisán töltött tanulmányúton bemu¬
tatták részünkre, hogy az egyezségekhez ugyanolyan alapos bizonyítás lefolytatása
+275 +