Seite 223 [223]
AZ ANGOL ESKÜDTSZÉKI RENDSZER STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSAINAK VÁZLATAO133
Az esküdtszéki tárgyalás jelentőségének csökkenése mellett az elmúlt évtized¬
ben az esküdtszék megszokott döntési struktúráján is repedések keletkeztek. En¬
nek egyik jele az esküdtszéki döntés indokolásának megkövetelésével kapcsolatos
álláspontok és törvényi szabályozás megjelenése.
AZ ESKÜDTSZÉKI DÖNTÉS INDOKOLÁSA
Az esküdtszék döntése rövid és tömör. Arra korlátozódik, hogy eldöntse és ki¬
mondja: a vádlott bűnös, vagy nem bűnös. A törvény az esküdtek számára nem
írja elő, hogy indokát adják, miért valamelyik döntés mellett voksolnak. Ezzel
ellentétben a laikus bíráskodás másik formájánál, az ülnökbíráskodás esetén a
bíróság írásban köteles számot adni a döntéséről, arról, miképpen jutott el arra a
ténybeli és jogi következtetésre, amely büntetőjogi felelősségről (elítélésről vagy
felmentésről) szóló döntésének alapját képezte.
Az esküdtszéki verdikt okainak megismerhetetlenségét hagyományosan azzal
támasztják alá, hogy így óvják a döntés konfidenciális jellegét, és ezzel azt teszik
lehetővé, hogy az esküdtek döntésüket tudatosan és lelkiismeretükkel összhangban
hozhassák meg. Ezt a döntési szabadságot az angolszász jog azzal ellensúlyozza,
hogy a bizonyítási eljárás befejezését követően a bíróság kötelezettségévé teszi az
ügyre vonatkozó jogszabályok, a figyelembe vehető bizonyítékok összefoglalását.
Az indokolási kötelezettség kiterjesztése alapvetően azokban a kontinentális
európai, illetve távol-keleti országokban merült fel, amelyek igazságszolgáltatása
átvette ugyan az esküdtszék intézményét, de bíráskodására alapvetően az ülnök¬
bíráskodás és a professzionális bíráskodás együttes jelenléte a jellemző." Az in¬
dokolási kötelezettség megkövetelésének meghatározó indokaként a téves ítéletek
lehetőségének csökkentését és az esküdtszéki döntés legitimációjának növelését
tekintik."
Oroszországban és Spanyolországban az esküdtszék tagjainak részletes kérdő¬
ívet kell kitölteniük az esküdtszéki verdikttel kapcsolatban. A spanyol esküdtszék
tagjainak ezen kívül döntésük ténybeli alapjairól kell kérdőíves formában számot
adniuk. Mindkét országban mind a bűnösséget kimondó, mind a felmentő döntés
megtámadható fellebbezéssel." Japánban és Dél-Koreában, ahol az esküdtszéki
Malsch, Marijke: Democracy in the Courts. Lay participation in European criminal Justice
Systems. London — New York, NY, Routledge, 2009. 33.
15 Damaska: i. m. 46.
Az angolszász országokban a felmentő ítélet csak akkor támadható meg fellebbezéssel,
ha az a tisztességes tárgyalás szabályainak figyelmen kívül hagyásával született (hamis,
hamisított bizonyítékok, hamis tanúvallomás, az esküdtszék tagjainak megvesztegetése).
e 221 :