Seite 223 [223]
OCR
AZ ANGOL ESKÜDTSZÉKI RENDSZER STRUKTURÁLIS VÁLTOZÁSAINAK VÁZLATAO133 Az esküdtszéki tárgyalás jelentőségének csökkenése mellett az elmúlt évtizedben az esküdtszék megszokott döntési struktúráján is repedések keletkeztek. Ennek egyik jele az esküdtszéki döntés indokolásának megkövetelésével kapcsolatos álláspontok és törvényi szabályozás megjelenése. AZ ESKÜDTSZÉKI DÖNTÉS INDOKOLÁSA Az esküdtszék döntése rövid és tömör. Arra korlátozódik, hogy eldöntse és kimondja: a vádlott bűnös, vagy nem bűnös. A törvény az esküdtek számára nem írja elő, hogy indokát adják, miért valamelyik döntés mellett voksolnak. Ezzel ellentétben a laikus bíráskodás másik formájánál, az ülnökbíráskodás esetén a bíróság írásban köteles számot adni a döntéséről, arról, miképpen jutott el arra a ténybeli és jogi következtetésre, amely büntetőjogi felelősségről (elítélésről vagy felmentésről) szóló döntésének alapját képezte. Az esküdtszéki verdikt okainak megismerhetetlenségét hagyományosan azzal támasztják alá, hogy így óvják a döntés konfidenciális jellegét, és ezzel azt teszik lehetővé, hogy az esküdtek döntésüket tudatosan és lelkiismeretükkel összhangban hozhassák meg. Ezt a döntési szabadságot az angolszász jog azzal ellensúlyozza, hogy a bizonyítási eljárás befejezését követően a bíróság kötelezettségévé teszi az ügyre vonatkozó jogszabályok, a figyelembe vehető bizonyítékok összefoglalását. Az indokolási kötelezettség kiterjesztése alapvetően azokban a kontinentális európai, illetve távol-keleti országokban merült fel, amelyek igazságszolgáltatása átvette ugyan az esküdtszék intézményét, de bíráskodására alapvetően az ülnökbíráskodás és a professzionális bíráskodás együttes jelenléte a jellemző." Az indokolási kötelezettség megkövetelésének meghatározó indokaként a téves ítéletek lehetőségének csökkentését és az esküdtszéki döntés legitimációjának növelését tekintik." Oroszországban és Spanyolországban az esküdtszék tagjainak részletes kérdőívet kell kitölteniük az esküdtszéki verdikttel kapcsolatban. A spanyol esküdtszék tagjainak ezen kívül döntésük ténybeli alapjairól kell kérdőíves formában számot adniuk. Mindkét országban mind a bűnösséget kimondó, mind a felmentő döntés megtámadható fellebbezéssel." Japánban és Dél-Koreában, ahol az esküdtszéki Malsch, Marijke: Democracy in the Courts. Lay participation in European criminal Justice Systems. London — New York, NY, Routledge, 2009. 33. 15 Damaska: i. m. 46. Az angolszász országokban a felmentő ítélet csak akkor támadható meg fellebbezéssel, ha az a tisztességes tárgyalás szabályainak figyelmen kívül hagyásával született (hamis, hamisított bizonyítékok, hamis tanúvallomás, az esküdtszék tagjainak megvesztegetése). e 221 :
