Seite 224 [224]
FARKAS ÁKOS
bíráskodás közelebb áll az ülnökrendszerhez, mint a tiszta esküdtszéki rendszer¬
hez, az esküdtszék a hivatásos bírák segítségével hozza meg indokolt döntését.?
A kontinentális európai országokban először Belgiumban merült fel az esküdt¬
szék indokolási kötelezettségének bevezetése. Az esküdtszéki tárgyalások a belga
bírósági ügyek mintegy 0,00196-át teszik ki, tehát elhanyagolható arányban vannak
jelen. Az esküdtek általában tanárok, közalkalmazottak (civil servants), így közel
sem mondható el, hogy reprezentálják a belgiumi népességet. Ezek az esküdtszéki
tagok kiesnek a munkából, s a jelenlétért kompenzáció jár ugyan, de ezt nem az
állam fizeti. Az első öt nap költségeit a munkáltató állja.
Az esküdtszékkel kapcsolatosan a bírói kar részéről is, az előnyök kihangsúlyo¬
zása mellett, jelentős kritikákat fogalmaztak meg. Egyebek mellett kiemelték, hogy
az esküdtszéki eljárás költséges, időt rabló, döntéseik indoka ismeretlen, döntései¬
ben jelentős szerepet játszanak az érzelmek, könnyen befolyásolható, védtelen a jo¬
gászi trükkökkel szemben.? Ezek a tényezők is hozzájárultak ahhoz, hogy a 2000¬
es évek elején reformbizottság vizsgálta meg az esküdtszék helyzetét Belgiumban,
amely 2005-ben tette közzé jelentését. Ebben javaslatot tett az esküdtszék tagjainak
hét főre korlátozására, és arra, hogy döntésüket az elnöklő bíró segítségével írásban
egyhangúan, indokolva hozzák meg. A fellebbezés tekintetében a javaslat elvetette
a felmentés ítélet elleni fellebbezést, de a fellebbezést a Semmítőszékhez (Cour
de Cassation) lehetővé tette.?? A jelentés alapján 2008-ban lehetővé vált, hogy az
elnöklő bíró az esküdtszék tanácskozásain jelen lehessen," és 2010-tól kötelezővé
vált az esküdtszék számára döntése főbb indokainak írásba foglalása.?
Ezeket a törvényeket megelőzően azonban már az Emberi Jogok Európai Bíró¬
sága elé került egy belga büntetőüggyel kapcsolatos panasz," amely az esküdtszéki
tárgyalással összefüggésben azt állította, hogy nem felelt meg az Európai Emberi
Jogi Egyezmény 6. cikkében foglalt tisztességes tárgyalás követelményének. Bár az
ítélet meghozatala idején a belga törvénymódosítások az esküdtszék döntéshoza¬
talában változásokat hoztak, az ítélet általános érvénnyel fogalmazta meg, hogy a
tisztességes tárgyalás követelményének teljesülése érdekében azoktól az európai
országoktól, amelyekben esküdtszékek működnek, elvárható lenne, hogy nagyobb
figyelmet fordítsanak az esküdtszéki döntés indokainak megismerhetőségére és
felülvizsgálhatóságára.
2 Turner, Jenia I.: Limits on the search for truth in criminal procedure: a comparative view.
In Ross, Jacguline E. — Ihaman, Stephen C. (eds.): Comparative Criminal Procedure. Chel¬
tenham — Northampton, MA, Edward Elgar, 2016. 35-74. Itt: 57.
?? Malsch: i. m. 184.
23 Malsch: i. m. 35.
4 2008. szeptember 25-i törvény.
2010. január 21-i törvény.
26 Taxguet vs. Belgium [2010] Eur. Ct. H.R 1806.
25
e 222 :