Oldal 103 [103]
FOGSÁG ÉS RABSÁG
A Bató Szilvia által átvizsgált anyagban a két leggyakrabban előforduló kifejezés a
szabadságvesztés-büntetésre a fogság és a rabság volt. „Rabsägot szabott ki a bíróság
nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetőire, fogságot kevésbé súlyos cselek¬
ményekért kaptak a vádlottak. Az egy hónapot rendelő ítéletek közül egy börtönt és
egy egyszerű fogházat jelölt, a többinél fogságot vagy rabságot említett a bíróság."
A leghosszabb fogság három hónap volt, rabsági ítéletként öt évet is rögzített." Izgal¬
mas ugyanakkor, hogy a legrövidebb rabság egy hét volt, vagyis úgy tűnik, az időtar¬
tam nem befolyásolja a szóhasználatot, sőt ugyanazon bűncselekményért, ugyanannyi
időre szólóan egyszer rabságot, másszor fogságot mondott ki a bíróság." Bató Szilvia
bizonyította tehát, hogy a törvényszék számára a rabság és a fogság (s az árestom)
azonos kategóriát jelentett még. Némi eltérés a tömlöc megjelölésben mutatkozik,
mely úgy tűnik, következetesen a hosszabb (fél-, egyévi tartamú) büntetést jelöli.
*
Az 1840-ben , a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban lévő büntető- s
javító rendszer behozása iránt kimerítő vélemény-adás végett" nevezett országos
választmány" 1841. november 28-án megkezdte tárgyalásait, melynek eredmé¬
nyeképpen 1843. március 20-án lezárt munkálatok országgyűlés elé terjesztéséről
határozhatott.? Az érdemi tárgyalások kezdetén az országos választmány kikül¬
döttséget bízott meg a tárgyalások alapjául szolgáló elvlajstrom kidolgozasara.”
A kiküldöttség kérdésére válaszul a választmány egyértelműen leszögezte, hogy
a büntetőhatalmat , a status csak maga gyakorolhatja"? A büntetőjog bizony
állami monopólium, joga és egyben kötelezettsége az állam illetékes szerveinek.
A választmány kifejezett javaslata volt , a földesurak által úriszékeiken gyakorolt
8 Uo.
» Uo.
20 1840. évi V. törvénycikk: , a büntető- s javitó-rendszer kidolgozására országos választmány
küldetik ki."
Szalay László: Előszó. In Mittermaier: A magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatról. Pest,
Heckenast Gusztáv, 1843. xi.
[1841-diki ] 2-ik ülés deczember 2-án. In Az országos bizottság jegyzőkönyvei (az ún. Szalay
László-féle feljegyzések. A továbbiakban Feljegyzések 1843.). IV. Közli Fayer László: Az 1843-iki
büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából.
Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1902 (a továbbiakban: Feljegyzések 1843.). 193.
Az országos Választmány III-ik ülése december 10-ik napján 1841-ik esztendőben. In Jegy¬
zőkönyv az 1840. évi V. törvényczikkely által a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcso¬
latban lévő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött
és folyó 1841-ik év November hónap 28-ra összehívott országos Választmány üléseiről. (Az
1840. évi V. törvényczikkely által a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban lévő
büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos
választmány jelentésének D/ melléklete). (A továbbiakban Jegyzőkönyv 1843.). Buda, A m.
kir. Egyetem betűivel, 1843. 6.
21
22
23
+ 101 +