Oldal 103 [103]
OCR
FOGSÁG ÉS RABSÁG A Bató Szilvia által átvizsgált anyagban a két leggyakrabban előforduló kifejezés a szabadságvesztés-büntetésre a fogság és a rabság volt. „Rabsägot szabott ki a bíróság nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmények elkövetőire, fogságot kevésbé súlyos cselekményekért kaptak a vádlottak. Az egy hónapot rendelő ítéletek közül egy börtönt és egy egyszerű fogházat jelölt, a többinél fogságot vagy rabságot említett a bíróság." A leghosszabb fogság három hónap volt, rabsági ítéletként öt évet is rögzített." Izgalmas ugyanakkor, hogy a legrövidebb rabság egy hét volt, vagyis úgy tűnik, az időtartam nem befolyásolja a szóhasználatot, sőt ugyanazon bűncselekményért, ugyanannyi időre szólóan egyszer rabságot, másszor fogságot mondott ki a bíróság." Bató Szilvia bizonyította tehát, hogy a törvényszék számára a rabság és a fogság (s az árestom) azonos kategóriát jelentett még. Némi eltérés a tömlöc megjelölésben mutatkozik, mely úgy tűnik, következetesen a hosszabb (fél-, egyévi tartamú) büntetést jelöli. * Az 1840-ben , a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban lévő büntető- s javító rendszer behozása iránt kimerítő vélemény-adás végett" nevezett országos választmány" 1841. november 28-án megkezdte tárgyalásait, melynek eredményeképpen 1843. március 20-án lezárt munkálatok országgyűlés elé terjesztéséről határozhatott.? Az érdemi tárgyalások kezdetén az országos választmány kiküldöttséget bízott meg a tárgyalások alapjául szolgáló elvlajstrom kidolgozasara.” A kiküldöttség kérdésére válaszul a választmány egyértelműen leszögezte, hogy a büntetőhatalmat , a status csak maga gyakorolhatja"? A büntetőjog bizony állami monopólium, joga és egyben kötelezettsége az állam illetékes szerveinek. A választmány kifejezett javaslata volt , a földesurak által úriszékeiken gyakorolt 8 Uo. » Uo. 20 1840. évi V. törvénycikk: , a büntető- s javitó-rendszer kidolgozására országos választmány küldetik ki." Szalay László: Előszó. In Mittermaier: A magyar büntetőtörvénykönyvi javaslatról. Pest, Heckenast Gusztáv, 1843. xi. [1841-diki ] 2-ik ülés deczember 2-án. In Az országos bizottság jegyzőkönyvei (az ún. Szalay László-féle feljegyzések. A továbbiakban Feljegyzések 1843.). IV. Közli Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyaggyűjteménye. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, 1902 (a továbbiakban: Feljegyzések 1843.). 193. Az országos Választmány III-ik ülése december 10-ik napján 1841-ik esztendőben. In Jegyzőkönyv az 1840. évi V. törvényczikkely által a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban lévő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött és folyó 1841-ik év November hónap 28-ra összehívott országos Választmány üléseiről. (Az 1840. évi V. törvényczikkely által a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolatban lévő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kiküldött országos választmány jelentésének D/ melléklete). (A továbbiakban Jegyzőkönyv 1843.). Buda, A m. kir. Egyetem betűivel, 1843. 6. 21 22 23 + 101 +
