Oldal 102 [102]
MEZEY BARNA
Bató Szilvia a reformkori szankciórendszert elemző tanulmányában rögzítette,
hogy a korszakban nem lehet még határozott különbséget tenni az áristomnak
és a tömlöcnek nevezett büntetési forma között." Ezt megerősíteni látszik Kállay
István vizsgálódása az úriszéki gyakorlatban" csakúgy, mint a Székesfehérvár
városi törvényszék irataiban." Debrecen bírói praxisäban az 1740-es években
gyakorlatban volt mind az arestom, mind a börtön megnevezés, de azok nem
szolgálták a szabadságvesztés árnyaltabb megfogalmazását." Pest vármegyében
is felfedezhető a terminológiai kettősség, a fogház és a börtön, azok azonban nem
fokozatokról szóltak, hanem azonos fogalomként alkalmazták öket.'? Biharban
leggyakrabban a tömlöc kifejezést használta a vármegyei törvényszék, elvétve az
arestom megjelölés is előfordult. Ez utóbbi azonban jellemzően rövidebb tartamú
büntetéseknél." Szeged reformkori ítélkezési praxisában már kirajzolódott egy¬
fajta fokozatosság: a rabság egyértelműen súlyosabb büntetésre vonatkozott, mint
a fogság és a börtön." Amellett, hogy a szabadságvesztés-büntetésre forgalomban
lévő kifejezések (árestom, tömlöc, börtön, fogság, rabság) még nem állapodtak meg
jelentésükben, úgy tűnik, halvány különbségtétel kezdett kialakulni az enyhébb
és súlyosabb büntetésre utaló szóhasználatban.
Azt már Bató saját kutatásai alapján tudjuk, hogy Békés vármegyében az ár¬
estom csak kisebb bűncselekményekre (kihágásokra) kiszabott, rövid tartamú
szabadságvesztés-büntetések megnevezése. (A sedrián ez három hónap volt, a
szolgabírói szék járási ügyeiben néhány nap.)
Az ítéletekben a tömlöc mint szabadságvesztés-büntetés is kivételes említésnek
számított, (néplázítás miatt , egy fertályév", orgazdaság és tolvajság okán félévi
tömlöcben letöltendő szabadságvesztést róttak ki.) A börtön kifejezésre hat joge¬
setben talált rá, egy hónapról, illetve kettő-négy hét börtönről szóltak az ítéletek."
Bató Szilvia: , Büntetőjogi szankciórendszer a reformkorban". Acta Universitatis Szegedi¬
ensis Acta Jurdidica et Politica, Tomus LXII. 2002. Fasc. 1. Kiadja a Szegedi Tudomany¬
egyetem Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága. 16.
1 Kállay István: Úriszéki bíráskodás a XVIII-XIX. században. Budapest, Akadémiai Kiadó,
1985. 297.
U Kállay István: Városi bíráskodás Magyarországon 1686—1848. Budapest, Osiris Kiadó, 1996. 300.
2 M. Antalóczy Ildikó: Bűnözés és büntetés Debrecenben a XVIII. közepén. Debrecen, Cso¬
konai Kiadó, 2001. 238.
Dombováry Géza: Fenyítő eljárás és büntetési rendszer Pestmegyében a XIX. század első
felében. Budapest, Rényi Károly kiadása, 1906. 307.
4 Domboväry G£za: Adalékok Biharvármegye XIX. századeleji fenyítőeljárási gyakorlatához.
Budapest, Az Angyal szeminárium kiadványai, 1918. 19.
15 Both Ödön: , Szeged város büntetőbíráskodása 1848-ban". Acta Universitatis Szegediensis
Acta Jurdidica et Politica, Tomus IV. 1958. Fasc. 1. Kiadja a Szegedi Tudományegyetem
Állam- és Jogtudományi Karának tudományos bizottsága. 45.
16 Bató:i. m. 17.
” Uo.
+ 100 +