Oldal 104 [104]
MEZEY BARNA
büntetöjog megszüntetese”.”* A magánjogi alapú büntető törvénykezés felszámo¬
lása természetes mellékjelensége volt a kodifikációs folyamatnak, miként a nullum
crimen sine lege elvének régzitése is.”
Az országos választmány január 3-i ülésén alválasztmányokat hozott létre a
törvényszöveg kimunkálására. Egyet a börtönrendszert tárgyazó törvény törvé¬
nyelkészítésére és egy másikat a bűntettek és büntetések, valamint a bűnvádi eljárás
kimunkálására és szabályozására." Így, miután a választmány elmulasztotta a ren¬
delkezést róla, az alválasztmányi javaslatban kellett szerepelnie a , nincs büntetés
törvény nélkül" (nulla poena sine crimine) tételének. Eszerint: , A büntetéseknek
ollyan nemei, melyek a fentebbi 8.§-ban megemlítve nincsenek, ezentúl semmi bün¬
tető közkereseti esetben alkalmazhatók nem lesznek."?" Az országos választmány az
alválasztmány javaslatát vita nélkül elfogadta. Ez a fordulat lényegi garanciája volt
az önkényes büntetések és szabályozatlan büntetőeljárás felszámolásának. Ez tette
(volna) lehetővé, hogy egyrészt megszűnjön a korábbi brutális és egzotikus büntetési
rendszer, másrészt kikényszeríthette volna az új, megreformált (javító) rendszer
alkalmazását. Harmadrészt egyfajta egyenlőséget is meghonosított, mert eltűntek
a társadalmi rendekhez és osztályokhoz kötött büntetési gyakorlat rekvizitumai.
Tömlöc és botozás eddig nemesekre általában nem volt kiszabható. A nemesek pri¬
vilégiumanak megsztinését meghatvanyoztak a szabadsagvesztés-biintetésre vonat¬
kozó rezsimleírások, melyek nem tettek különbséget társadalmi rang és cím szerint.
A halálbüntetés és a testi büntetések eltávolítása a büntetési rendszerből jelen¬
tösen felertekelte a szabadsägvesztes-büntetest.”® Ennek okán a magányrendszer
melletti döntes a büntetö kodifikäciö szempontjäböl jelentös orszägos börtön¬
építési programot alapozott meg. A későbbi tárgyalások során erősítette meg az
országos választmány, hogy elfogadva az alválasztmány propozícióját, alapelvi
szinten tett különbséget rabság és fogság között, arra hivatkozva, hogy a magyar
tradíciók is erről szólnak (utalva a carcer és az arestum simplex szokott megkülön¬
böztetésére). Az is az indokok közé tartozott, hogy ez a felosztás ,különböztetés
nélkül minden törvenykönyvekben letez”.”?
4 Az országos Választmány III-ik ülése december 10-ik napján 1841-ik esztendőben. Jegyző¬
könyv 1843. 6.
Az 1840. évi V. törvényczikkely által a büntető törvénykönyvvel válhatatlan kapcsolat¬
ban lévő büntető s javító rendszer behozása iránt kimerítő véleményadás végett kikül¬
dött országos választmány jelentése. Buda, A m. kir. Egyetem Betűivel A/. Első rész, 1843.
A büntettekről és büntetésekről (A továbbiakban: Btk. 1843.). 1. §.
Az országos választmány XIV-ik ülése Január 3-ik napján 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv
1843. 34.
27 Btk. 1843. 17. §.
28 Szalay: Előszó... vii, ix.
25
26
29 Az országos Választmány XVI-ik ülése November 14-én 1842-ik esztendőben. Jegyzőkönyv
1843. 6.
+ 102 +