Page 36 [36]
KAZAI VIKTOR ZOLTÁN
véget a ciklus. Ezért hívtak be engem, hogy beszéljek úgy általában a kizárási
szabályokról, ahelyett, hogy elutasították volna a jelentkezőket. 1995-ben aztán
kitört a botrány, hogy törvénytelenül nevezték ki az ügynökbírókat, és az egészet
a Legfelsőbb Bíróság elnökére, aki egyébként az egész bohózatot végigülte, meg
rám akarták kenni. Volt egy parlamenti bizottsági meghallgatás, az egészet arra
akarták kifuttatni, hogy Solt Pál a hibás, meg én. Én azért, merthogy megtévesz¬
tettem a szerencsétlen jelölteket az óriási szakértelmemmel és tekintélyemmel. Ez
az egész színjáték volt, a történet minden résztvevője tudta, hogy én nem vagyok
hibás. Ez elég rosszul esett.
Mindezek fényében tehát megszületett bennem az elhatározás, hogy felmon¬
dok. Azt tudtam, hogy Vastagh Pál nem akarja majd elfogadni a lemondásomat.
Úgyhogy akkor közöltem vele a felmondási szándékomat, amikor Párizsból ha¬
zafele egymás mellett ültünk a repülőn, mert tudtam, hogy ott kénytelen lesz
végighallgatni. Egy darabig még titokban kellett tartani a távozásomat, nehogy
kitörjön a balhé, mert erre ugrott volna az ellenzék. Végül persze kitudódott, és
lett is egy kisebb botrány belőle a parlamentben.
Mindent összevetve azt tudom mondani, hogy ha jobb körülmények között tud¬
tam volna dolgozni, akkor valószínűleg még maradtam volna a minisztériumban.
De valójában nem volt éles a váltás, hiszen a kodifikációs munkát még folytattam
egy darabig külsősként.
K. V. Z.: 1990 és 1997 között államtitkár volt, 1999-től 2007-ig az igazságügyi
miniszter személyes tanácsadója. Csak a jelenből visszanézve ennyire meglepő,
hogy az Ön szakértelmében és személyében ilyen sok kormány megbízott politikai
oldaltól függetlenül?
B. K.: Az hiszem én voltam az egyetlen államtitkár, aki egyik kormánytól sem
kapott semmilyen kitüntetést. Szerintem ez azt mutatja, hogy kellően erős szakmai
integritásom volt.
A személyi tanácsadói pozíció viszont másik történet. A "98-as választások
után kerülőúton megkeresett engem Dávid Ibolya, aki azt szerette volna, hogy
térjek vissza, és legyek közigazgatási államtitkár. Közöltem vele, hogy én nagyon
szívesen nyújtok neki szakmai segítséget, de nem akarok újra államtitkári pozí¬
cióban dolgozni. Így lettem végül az igazságügyi miniszter személyi tanácsadója.
Ez nagyjából abból állt, hogy a miniszterasszonnyal kiutaztunk Bécsbe az ENSZ
korrupcióellenes tárgyú rendezvényeire, ahol Dávid Ibolya megtartotta az előa¬
dást, majd csendben kivonult a teremből, én pedig válaszoltam a kérdésekre. Eb¬
ben a témában ugyanis nagyon otthon mozogtam a COLPI-ban végzett munkám
miatt. Amikor pedig jött as: MSZP-SZDSZ-kormány 2002-ben, automatikusan
megmaradt a miniszteri tanácsadói címem.
K. V.Z.: Ön nem csupán az EJEE-nek való megfelelés érdekében végzett kodifikáci¬
ós munkálatokért felelt, hanem egyben képviselte is akormányt a Magyarországgal
« 34 ¢